Az Egyesület főbb adatai:
Név: Blinker Horgászegyesület, [BLINKER HE]
Székhely: Márkó, Petőfi Sándor u. 11.
Nyilvántartási száma: 19-02-0000648
Adószáma: 19261234-1-19
Bankszámlaszáma: 73600077-15706922
Képviselője: Lichtenstein György elnök
Az egyesület tisztségviselői: [A választási közgyűlés ideje: 2022. március 16.]
Elnökség Elnök: Lichtenstein György, elnök helyettes: dr. Táncsics Aladár,
elnökségi tagok: Lichtenstein Györgyné, Lukács György Gábor, Tóth János
Felügyelő Bizottság Elnök: Takács Istvánné, bizottsági tagok: Kiss Attila, Varga Péter
Fegyelmi Bizottság Elnök: Epinger Ferenc, bizottsági tagok: Jamcsek György, Valter Dezső
Ifjúsági felelős Mária Ádám
Halőrök Tóth János, Kiss Attila
Az egyesület elérhetőségei:
Postacím: | 8441 Márkó, Petőfi S.u. 11. |
Telefon: | 06 30 368 3908 |
@ cím: | |
Instagram: | blinkerhorgasz |
Vezető halőr telefonszáma: | 06 20 987 2929 |
A MÁRKÓI BLINKER HORGÁSZEGYESÜLET ALASZABÁLYA
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I. Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: BLINKER Horgászegyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezése: BLINKER HE
3. Az egyesület székhelye: 8441 Márkó, Petőfi u. 11.
4. Az egyesület honlapjának címe: www.blinkerhe.hu
II. Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja:
a.) a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése, fejlesztése,
b.) az egyesületi tagság horgászérdekeinek védelme és képviselete,
c.) a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,
d.) a természet - kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág – védelme, valamint a vizek, a vízpart tisztaságának megóvása, tevékeny fellépés a károkozókkal szemben,
e.) az egyesületi tagság – különösen a fiatalok – rendszeres tájékoztatása a horgászatra vonatkozó jogszabályokról, előírásokról a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályairól,
f.) az anyagi lehetőségek függvényében a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételek biztosítása,
g.) a saját szabályzatainak betartásával és betartatásával a horgászatra vonatkozó előírások betartatása, a szabályellenes horgász magatartások lehetőség szerinti megelőzése.
2. Az egyesület tevékenysége:
a.) biztosítja az előírásszerű, az alapszabályban meghatározott szervezeti élethez szükséges feltételeket,
b. horgász versenyeket szervez,
c.) együttműködik más horgászegyesületekkel,
d.) tagsági igény esetén – az anyagi lehetőségekhez mérten – a horgászathoz, horgászismeretekhez, az egészsége életmódhoz kapcsolódó rendezvényeket szervez, továbbá a gyermek és ifjúsági horgászok részére korosztályos találkozókat szervez,
e.) kiemelt figyelmet fordít a gyermek és az ifjúsági horgászok nevelésére, képzésére, saját, vagy más szervezetek képzésein (táborozásokon) való részvételi lehetőségek kihasználásával,
f.) az egyesület a Bakony- Balaton Horgász Szövetség (BBHSZ) tagjaként csatlakozik a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) tevékenységéhez.
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV. Tagdíj
1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét közgyűlési határozat állapítja meg, A tagdíjat legkésőbb minden év február 28. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
- Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 28. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V. A tagság
1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
VI. A tagsági jogviszony keletkezése
1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII. A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Ptk.3:70.§ (4) bek.
- Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
- A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
-A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII. A tagok jogai
1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
- A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
- A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
IX. A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X. Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
d./ Felügyelő Bizottság
e./ Fegyelmi Bizottság
Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal;j.) az egyesület fegyelmi szabályzatának jóváhagyása.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
- Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.
- A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz., ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
- A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
- Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag , valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
- A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a.) az egyesület nevét és székhelyét;
b.) a közgyűlés helyét és idejét;
c.) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítője nevét;
d.) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e.) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
- A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
13. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
- A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
- A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az egyesület elnöke: név: Lichtenstein György
Az elnökség tagjai: név: dr. Táncsics Aladár , Lichtenstein Györgyné ,Lukács György Gábor, Tóth János.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésn és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
-Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
- A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Felügyelő Bizottság
21. A Felügyelő Bizottság az egyesület 3 tagból álló ellenőrző szerve , melynek feladata az egyesület alapszabályszerű működésének és pénzügyi gazdálkodásának az ellenőrzése.
22. A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
23. A felügyelő Bizottság az ellenőrzéseit szükség szerint, a pénzügyi ellenőrzés évente legalább két alkalommal átfogóan végzi. Munkájáról és az ellenőrzések tapasztalatairól a közgyűlésnek ad számot.
Fegyelmi Bizottság
24. A Fegyelmi Bizottság az egyesület 3 tagból álló munkaszervezete, melynek feladata az egyesületi tagok által elkövetett horgászattal összefüggő szabálytalanságainak I. fokon való élbírálása.
25. A Fegyelmi Bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
26. A Fegyelmi Bizottság munkáját az egyesület fegyelmi szabályzatában részletezett eljárási rendben végzi. Munkájáról és az egyesület fegyelmi helyzetéről a közgyűlésnek ad számot, illetve tájékoztatást.
27. A fegyelmi Szabályzatot a közgyűlés állapítja meg.
X. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Márkó, 2022. március 16.
Lichtenstein György
elnök
A MÁRKÓI BLINKER HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA
Bevezető rendelkezések:
- A BLINKER Horgász Egyesület (továbbiakban: Egyesület) alapszabályának . rendelkezése szerint a fegyelmi eljárás lefolytatása az alapszabály szerint megválasztott Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: FB) hatásköre. Az FB határozata ellen (I. fok) az Elnökséghez fellebbezéssel lehet élni. Az Elnökség határozata ellen (II. fok) az (éves rendes) közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, jogorvoslatért bírósághoz lehet fordulni.
- Ez a szabályzat az egyesületi alapszabály melléklete.
Fegyelmi eljárási rend:
A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje és törvényessége érdekében az Egyesület a fegyelmi eljárásokat jelen szabályzat alapján folytatja le.
Szabályzat:
1.§ A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületei által hozott határozatok, a helyi horgászrend, a társadalmi együttélés alapvető szabályainak megtartatása, a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és a egyesületi tagság visszatartása hasonló magatartástól.
2.§ Fegyelmi vétséget követ el az az egyesületi tag
a./ Aki az Alapszabály, a választott szervek határozatai, a „Menyeki Tározó Horgászrendje””, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület szabályszerű működését veszélyeztet.
b./ Aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott képviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja.
c./ Aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi vagy természetbeni kötelezettségeit az előírt határidőt követő írásbeli felszólítás ellenére a felszólításban megjelölt új határidőre nem teljesíti.
d./ Aki a FB idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.
e./ Akit a halászattal és horgászattal illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati vagy társadalmi ellenőrök tetten értek, és a tényt csak az egyesület felé jelezték.
f./ Akik ellen halgazdálkodással vagy állatkínzással (tiltott horgászeszközök használata, nem megfelelő bánásmód stb.) összefüggő szándékos szabálysértés vagy bűncselekmény miatt az igazságügyi szervek jogerős ítéletet hoztak.
3.§ A 2.§-ban felsorolt fegyelmi vétségek elbírálása az egyesületi tagok esetében az FB , a
választott testületek tagjai esetében a közgyűlés hatásköre. Ez esetben a közgyűlést a fegyelmi eljárás megindításáról hozott határozatot követő 30 napon belül az Egyesület elnöke illetve az Egyesület elnöksége/vezetősége hívja össze.
4.§ Az FB akkor határozatképes ha mindhárom tagja jelen van. Az FB annak elnöke irányítja és az elnök gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról.
5.§ A fegyelmi eljárást kezdeményezheti: a egyesület rendezett tagságú tagja.
6.§ Fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak: Az Egyesület elnöke, az Egyesület elnöksége többségi határozattal.
7.§ Az egyesület elnöke a tudomására jutott és vélhetően fegyelmi vétséget megvalósító magatartás esetén, illetve hozzá beérkezett fegyelmi eljárás kezdeményezés esetén haladéktalanul köteles a fegyelmi eljárás elrendelése ügyében illetékes testület felé a szükséges intézkedéseket megtenni.
- Ha a cselekmény illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezés más, nem egyesületi tagot is érint, az elnök a nevezett személy szervezeti tagságát biztosító egyesületét erről a tényről írásban értesíti.
8.§ Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év , vagy ha az eljárás elrendelésére jogosult személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás elévülés miatt nem indítható.
9.§ A fegyelmi eljárás kizárólag írásban rendelhető el. Az erről szóló értesítésben a fegyelmi eljárás alá vont személlyel
- részletesen ismertetni kell a fegyelmi eljárásra indokot szolgáltató cselekményt ill. magatartást, továbbá
- fel kell hívni figyelmét, hogy az ügyben jogi vagy más személy védelmét igénybe veheti, ez esetben az erről szóló meghatalmazást írásban az FB elnökének kell bemutatni.
10.§ Ha a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó cselekmény/magatartás elkövetőjének egyesületi tagsága időközben megszűnt, fegyelmi eljárás ellene nem indítható, a megindított eljárást okafogyottként meg kell szüntetni. Az esetben a fenti 2.§ c.) pont alatti egyesületi anyagi követelések nem évülnek el.
11.§ A konkrét ügyben nem járhat el az FB tagjaként a sértett, annak közeli hozzátartozója, , munkajogi alá-vagy fölérendeltje, vagy olyan személy akitől az ügyben tárgyilagos megítélés egyéb okokból nem várható.
12.§ A FB az eljárást indokolást tartalmazó írásbeli határozattal megszünteti ha
- az eljárás alá vont személy terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség,
- az eljárás alá vont személy a cselekményt nem követte (követhette) el,
- a cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható,
- a fegyelmi vétség elévült.
13.§ Az indoklást és a határozat elleni jogorvoslat lehetőséget is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont személlyel a kihirdetéskor igazolt módon kell átvetetni vagy részére tértivevényes ajánlott levélben 8 napon belül megküldeni.
14.§ Kiszabható fegyelmi büntetések
a./ Figyelmeztetés írásban
b./ Az egyesületi tagság és jogok meghatározott idejű felfüggesztése
c./ Egyesületből való kizárás
15.§ Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon , ha a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondanak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős határozatot a FB elnöke jogerősítő záradékkal látja el.
16.§ A meghozott fegyelmi büntetést a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartásába. Határidős büntetésnél a kezdő és zárónapot is fel kell tüntetni. A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét a soron következendő közgyűlésen a FB elnöke ismerteti.
17.§ Amennyiben a fegyelmi eljárás kezdeményezője az egyesületen kívüli személy vagy szerv, az eljárás jogerős lezárulásáról az egyesület elnöke írásban ad tájékoztatást. Amennyiben az eljárás során fegyelmi büntetés is kiszabásra került a tájékoztatásban csak ezen tény közölhető, maga a büntetés milyensége és nagysága nem publikus adat! Más esetekben ez a tájékoztatás rövid úton (szóban, telefonon) is megadható, ezt a tényt a jogerős határozat irattári példányára a közlés időpontjának pontos rögzítése mellett fel kell tüntetni.
18.§ Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozatot hozó testület elnökéhez kell írásban benyújtani, aki azt az ügyben keletkezett iratok csatolása mellett 8 napon belül a II. fokon eljáró testülethez továbbítja és erről a fellebbezőt írásban tájékoztatja.
19.§ Ifjúsági korú taggal szembeni eljárás során elsődleges célként nem a büntetést hanem a meggyőzést, a nevelést kell alkalmazni. A fiatalkorú meghallgatása során a törvényes képviselő (szülő, nevelő szülő, gyám) jelenlétét biztosítani kell. Amennyiben tárgyalás megtartására is szükség van, az kizárólag zárkörű lehet.
Záradék: Jelen Fegyelmi Szabályzatot a BLINKER Horgászegyesület 2016. május 21.-i közgyűlése egyhangú döntéssel fogadta el.
Lichtenstein György
elnök