Blinker weboldal fejlec

Hhvtv + Vhr + Birság rendelet egységes szövegezésben

Figyelem! Az alábbi egységes szerkezetben közölt jogszabályok a jelenlegi hatályos állapotot tartalmazzák. A későbbi változások itt nem kerülnek majd automatikasan átvezetésre mint a jogszbálykeresőben., azaz a fenti két cikkben/jogszabályi szövegben. [2019.03.01.]

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

Zölddel jelölve a 2018. évi CXI. törvénnyel módosított szövegrészek

Szürkével jelölve a 2018. évi CXI. törvénnyel hatályon kívül helyezett szövegrészek Lilával jelölve: [Technikai megjegyzések]

egységes szerkezetben

a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelettel

Zölddel jelölve a 45/2018. (XII.28.) AM rendelettel módosított szövegrészek

Szürkével jelölve a 45/2018. (XII.28.) AM rendelettel hatályon kívül helyezett szövegrészek

Barnával jelölve a Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak Lilával jelölve: [Technikai és hatályba lépésre vonatkozó megjegyzések]

és a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelettel

Pirossal jelölve a tervezett módosítások

Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7.,

9., 10., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, [a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. rendelet 79. § 7. pontjában, valamint 86. § (1) bekezdésben] az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94.

§ j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 2. pontjában, a 15. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény

  1. 15.cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeliel:

  1. I.FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

  1. 1.

(2)

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  1. Értelmezőrendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

  1. bányató:
  2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmasvízilétesítmény;
  3. fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti - kötelező bejegyzésére rendszeresített űrlap;


3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

  1. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányulómódszer;
    1. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődésialakjai;
  2. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése(elvitele);
  3. halastó:
    1. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatokösszessége;
  4. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy bemutatási célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve ahorgászatot;

9a. halfogásra alkalmas állapot: a választott horgászmódszernek megfelelően előkészített horgászkészség vagy a választott halászmódszernek megfelelően előkészített halászeszköz, amely az adott állapotában, módosítás nélküli használatával alkalmas a hal fogására;

  1. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységekgyűjtőfogalma;
  2. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelésilétesítményt;
  3. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetesképződmény;
  4. haltermelés: a közös halászati politikáról szóló 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése,amely
  5. a)extenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő természetes anyagokkal végzett hozamfokozómódszer,
    1. b)félintenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítőtakarmány,
  6. c)intenzív, ha kizárólag teljes értékű haltakarmány felhasználásávaltörténik;
  7. haltermelési létesítmény:
  8. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottakróla;
  9. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval valófogása;

16a. horgászati célú halgazdálkodás: olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása;

  1. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb kettő horoggal van felszerelve;

17a. horgászszervezet: a horgászszövetség, valamint annak bírósági nyilvántartásba vett horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete, cégbíróságon bejegyzett, horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagja, továbbá a bírósági nyilvántartásba vett horgászegyesület;


17b. horgászszövetség: a Magyar Országos Horgász Szövetség, mint a horgászok és a horgászszervezetek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet;

  1. ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak aszaporodáshoz;
  2. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődésialakjai;
  3. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresenelborít;
  4. nyakzó háló:
  5. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület:
  6. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodásivízterületre;
  7. turista állami horgászjegy:
  8. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téliidőszakot;
  9. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos - de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt - halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakításacéljából;
  10. vízfolyás: Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan vízáramlik;
  11. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
    1. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira veszigénybe;
  12. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;
  13. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandóvíztartásra.
  1. 1.Értelmezőrendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

  1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó vagy egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása vagy folyamatos felügyeleteszükséges;
  2. bemutatási célú halászat: a hagyományos halászati eszközök és módszerek gyakorlati bemutatását szolgáló, hagyományőrző halászati rendezvényhez, bemutatóhelyhez kapcsolódó halászatitevékenység;
  3. bemutatási célú horgászat: a horgászszervezet által végzett oktatási tevékenység (így például: szakkör, tábor, egyéb rendezvény) keretében - a hal kifogása (elvitele) nélkül - a gyermek horgászok számára a horgászatot megismertető, népszerűsítő, a jogszerűen használható horgászati eszközök bemutatása és azok állandó felügyelet mellett történő gyakorlatihasználata;
    1. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mérttesthosszúság;
    2. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkezőszemély;
    3. halgazdálkodásra jogosult: az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhvtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogiszemély;
    4. ifjúsági horgász: a 10. életévét betöltött 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő; nappali tagozatos közép- vagy felsőfokú oktatási tanulmányokat folytató személy esetében 22 év alatti, valamint az adott naptári évben 22. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő, állami horgászvizsgával rendelkező, horgászegyesületi tagsággal rendelkezőszemély;
    5. nyilvántartott horgász: a horgász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami horgászjegy kiváltására jogosult gyermek horgász, ifjúsági horgász, felnőtt horgász, valamint a turista állami horgászjegyet kiváltóhorgász;
    6. nyilvántartott rekreációs halász: a rekreációs halász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami halászjegy kiváltására jogosult rekreációshalász;
    7. ökológiai célú, szelektív halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, vagy inváziós idegenhonos halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata;
    8. passzív halászeszköz:


3. Alapvető rendelkezések

  1. 3.Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni ésmegvalósítani.
  2. 4.

(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.

  1. 5.

(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód, vagy a tevékenység kizárólag a horgászat érdekeit szolgálja.

2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez

2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:

  1. a)a rekreációs célúhalászat,
  2. b)a bemutatási célúhalászat,
  3. c)az ökológiai célú, szelektív halászat,illetve
    1. d)ahaltermelés,

amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha

  1. a)az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja,vagy
  2. b)a Hhvtv. vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.

  1. 6.
  2. A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a haltulajdonjogát.
  3. A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhetővissza.

  1. II.FEJEZET

A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME

4. A hal élőhelyének védelme

 

  1. 7.A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.
  2. 8.
  3. A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését - az e törvény végrehajtásárakiadottrendeletbenmeghatározottakszerint-ahalgazdálkodásihatóságvégeztetiel.


3. A hal élőhelyének védelme alcímhez

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.

  1. A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését a horgászszövetséggel, illetve bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a következőket kell figyelembevenni:
  2. a)csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentéstelvégezni;
  3. b)ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;
  4. c)mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására;
  5. d)mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a mentés szükségességét alátámasztó közérdeket és a mentés költséghatékonyságát, azt, hogy a menthető őshonos halállomány halgazdálkodási, illetve természetvédelmi értékét a mentés költségei aránytalanulmeghaladják-e.
  6. A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy horgászszervezet a mentett őshonos halat a haszonbérletében, illetve halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét figyelembe véve helyezhetiki.
  7. Halmentési tevékenység a halgazdálkodási hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhezhasználhatja.

(4a) A horgászszövetség az általa haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek vonatkozásában a halmentést a (4) bekezdéstől eltérően elvégezheti.

  1. A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a halgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kelltartalmaznia:
    1. a)a mentésre jogosult személyneve;
    2. b)az ivadék-, illetve halmentésokai;
  2. c)a mentés helye,időpontja;
    1. d)az alkalmazott eszközök ésmódszerek;
    2. e)a mentendő halak becsült tömege, faj éskorosztály-összetétele;
  3. f)az áttelepítés helye ésideje.
    1. A bejelentés elektronikus úton isteljesíthető.
    2. Az (5) bekezdés szerint bejelentett halmentést a halgazdálkodási hatóság megtilthatja, illetve a megkezdett tevékenység leállításátelrendelheti.
    3. Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodásivízterületre.
    4. Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a halgazdálkodási hatóságnak a halmentést követő 15 naponbelül.
    5. A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklettartalmazza.

4. § -

5. § -


14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

  1. g)a Hhvtv. 8. § (2) bekezdését megszegve, a veszélyeztetett őshonos halállományoknak a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott mérlegelési szempontok szerinti indokolt mentését önhibájából elmulasztja, a mentéssel érintett becsült halállománynak - a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított - az őshonos halfajok halgazdálkodási értéke alapján számított összege, de legalább 50 000forint,

  1. 9.
  2. A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet - ha annak ökológiai szerepe indokolja - halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendelel.
  3. A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.
    1. 10.
    2. a)nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére,illetve
  4. b)riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.

  1. 6.
  2. a)a gyérítést a hivatásos halőrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a halgazdálkodási hatóság által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá
  3. b)a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve aztelvégezni.
  4. Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult kötelesmegtéríteni.
    1. A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéigvégeztethető.

  1. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki,ha
  2. a)a károkozás ökológiai hatásajelentős,
  3. b)a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadályanincs,
  4. c)a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételeifennállnak.
  5. A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés - különösen az ökológiai célú, szelektív halászat - elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítményüzemeltetőjét.
    1. A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adhatóki.

  1. 7.

(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.

14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

i) a Hhvtv. 10. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt kötelezés végrehajtását elmulasztja, illetve a Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettségének teljesítését a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem kezdi meg: 50 000-500 000 forint,

  1. 11.
    1. a)a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagytiltása,
      1. b)a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása,megsemmisítése,


14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

j) a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti tömeges hal- vagy más hasznos víziállat pusztulás esetére vonatkozó kötelezettségét megszegi: 100 000-2 500 000 forint,

  1. c)a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagytiltása,
  2. d)erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre valóvisszajuttatása,
    1. e)a 9. § (2) bekezdés szerintiintézkedés,
  3. f)a 10. § (1) és (3) bekezdése szerintiintézkedés.
  4. Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.
    1. Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult kötelesviselni.

8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén

  1. a)a tetemek eltávolítása,
  2. b)a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása,valamint
  3. c)a megsemmisítés költségeinek viselése a halgazdálkodásra jogosultkötelessége.
  4. A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény hét napon belül legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulásátokozza.
  5. Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a halgazdálkodási hatóság az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § bekezdése szerinti bevételeinekfelhasználásával.
  6. Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések azirányadók.

5. A halak és a halállományok védelme

 

  1. 12.A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -tilos.

12/A. § Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek nem minősülő vízterületen haltelepítés nem végezhető.

  1. 13.

  1. 14.
  2. k)a Hhvtv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakat megszegi, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított, az őshonos halfajok halgazdálkodási értéke alapján számított összeg, de legalább 50 000forint,


(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból - a halgazdálkodási hatóság engedélyével - helyezhetők ki.

14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

  1. l)a Hhvtv. 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi: 100 000-1 000 000forint,

14. § (1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.

14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

  1. m)a Hhvtv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat megszegi: 500 000-5 000 000forint,

 

  1. Haltermelési létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módontelepíthető.
    1. Az idegen és nem honos fajoknak haltermelési létesítménybe történőtelepítése
  2. a)az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK tanácsirendelet),
    1. b)az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke,valamint
  3. c)az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapjánvégezhető.
  4. A 708/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére - a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel - engedély csak akkor adható,ha
    1. a)a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan,vagy
  5. b)a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nemjelent.

14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

  1. n)a Hhvtv. 14. § (4) bekezdésében foglaltakat megsértve, engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő telepítési tevékenységet végez: 500 000-5 000 000forint,

  1. Halgazdálkodási vízterületre és haltermelési létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.

  1. 14.
  2. o)a Hhvtv. 14. § (5) bekezdésében foglalt igazolásokkal nem rendelkező vagy az igazolásnak meg nem felelő halat vagy más hasznos víziállatot halgazdálkodási vízterületre telepít: 250 000-5 000 000forint,

  1. 15.A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségikorlátozástírhatelővagyáltalánoshalászati,illetvehorgászatitilalmatrendelhetel,ha
    1. a)az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfajvédelme,
    2. b)valamely védett vagy veszélyeztetett halfajvédelme,
    3. c)mentett, visszatelepített vagy telepített egyedekvédelme,
      1. d)állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásánakmérséklése,
      2. e)túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy
  2. f)kiemelkedően fontos közérdekbiztosítása érdekébenindokolt.
    1. 16.
    2. A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatjameg:
      1. a)közegészségügyi, illetve közbiztonságiokból,
      2. b)a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzéseérdekében,
  3. c)kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,
  4. d)az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosításérdekében,
    1. e)más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében,vagy
  5. f)más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvásaérdekében.
    1. A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kellhatározni:
    2. a)a halfajt és az egyedekszámát,
    3. b)a fogás módját,eszközeit,
    4. c)azt a területet, amelyen a tevékenységgyakorolható,
      1. d)a tevékenység időtartamát,és
      2. e)a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésénekmódját.
  6. A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget írelő.


14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

p) a Hhvtv. 16. § (4) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettségnek nem tesz eleget: 50 000- 100 000 forint,

 

  1. A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő esetekentúlmenően
  2. a)az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfajhasznosítása,
    1. b)az okszerű gazdálkodás biztosítása,vagy
  3. c)jelentős sporteseménymegrendezése érdekében ismeghozhatja.
    1. A halgazdálkodási vízterületközérdekből
    2. a)a génállomány megőrzéseérdekében
    3. b)kiemelkedő természetvédelmi érdekek érvényesítésemiatt,
    4. c)
  4. d)
  5. 17.Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni avízbe.

4. A halak és a halállományok védelme alcímhez 9. § -

  1. 10.
  2. A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a halgazdálkodási hatóság hivatalból ismeghozhatja.
  3. Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést - a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - a halgazdálkodási hatóság a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.
  4. A halgazdálkodási hatóság - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.
  5. Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.
  6. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól időszakos felmentést adható. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adható,ha
  7. a)az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodásivízterületen,
  8. b)a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri,vagy
  9. c)a horgászszövetség az alhaszonbérbe adott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan vagy a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogását kívánjaelvégezni.
    1. A (6) bekezdés szerinti felmentés
    2. a)március 1. és május 31. közötti időszakra nemadható,
    3. b)kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá
    4. c)úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható kibelőlük.


(7a) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítő anyag előállítását célzó mesterséges szaporításhoz nélkülözhetetlen anyahalak begyűjtésére a (6) és (7) bekezdés alkalmazása nélkül időszakos, az anyahalak begyűjtésének idejére vonatkozó felmentés adható. A felmentés feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) pontja szerinti támogatásban részesüljön.

  1. Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal - a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével - kizárólag élelmezési célra használhatófel.
  2. A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét a helyi horgászrendjébenrögzíti.

  1. 5.A nem fogható őshonos hal jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke megegyezik a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított, az őshonos halfajokra vonatkozó halgazdálkodási értékkel. Amennyiben a halvédelmi bírság mértéke az egyedenként számított és összesített érték alapján nem éri el a 15 000 forintot, akkor a bírság mértékét 15 000 forintban kell megállapítani. A bírság nem haladhatja meg a Hhvtv. 67. § (3) bekezdése szerinti legmagasabbösszeget.
    1. 6.
    2. a)halászati tevékenységet végző személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 100 000-500 000forint,
    3. b)horgászati tevékenységet végző személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 30 000-100 000forint,
    4. c)az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő, egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 10 000-100 000forint.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

c) a 4. § s), t) és v) pontjában, a 6. § c) pontjában meghatározott esetekben: 3-18 hónap,

e) a 3. § c) pontjában, a 4. § l) és n) pontjában, a 6. § b) pontjában meghatározott esetekben: 6-18 hónap,

i) a 2. §-ban, a 4. § d)-g), i), m), p) és x) pontjában, a 6. § a) pontjában, a 10. §-ban meghatározott esetekben: 1-3 év,


(2) Az 5. §-ban, a 11. §-ban, a 12. § (1) bekezdésében, valamint a 13. §-ban meghatározottak esetében a halgazdálkodási hatóság az eltiltás időtartamát a Hhvtv. 43. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, különösen a kiszabott halvédelmi bírság mértékéhez arányosítva 3 hónap és 3 év közötti időtartamban állapítja meg.

  1. 18.

14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

q) a Hhvtv. 18. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja: 100 000-500 000 forint.

  1. Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abbanközreműködni.
  2. A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személye megállapítható,ahalgazdálkodásihatóságafelelőstavizsgálatköltségeinek aviselésérekötelezi.
  3. A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kellalkalmazni.
  4. Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat állomány visszatelepítésének megvalósítása a halgazdálkodásra jogosult feladata. A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személy által fizetendő kártérítés összege a halgazdálkodásra jogosultat illeti meg. A halgazdálkodásra jogosult a károkozó által megfizetett kártérítés teljes összegét köteles a hal- vagy más hasznos víziállat pusztulással kapcsolatosan jelentkező kiadások – beleértve az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat állomány visszatelepítését is – finanszírozásárafordítani.

  1. 11.
  2. A növény- és talajvédelmi hatóság vízmintavételt végez. Ha a halpusztulás feltételezhető oka felszíni vízbe való szennyvízbevezetés, a szennyvízből, illetve a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.
  3. A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a halgazdálkodási hatóság vízélettani laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szarvasi telephelyének laboratóriuma látjael.

(4) -

  1. Fertőző halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükségesintézkedéseket.
  2. Az állategészségügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát a halgazdálkodási hatóság állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumavégzi.
  3. 12.A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó - azon kívül fogott vagy termelt - halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerinttelepíthetőek.

  1. 19.
    1. A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írjaelő.
  2. A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során - az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével - köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozzameg.


13. § A vízilétesítmény üzemeltetőjére kiszabható halvédelmi bírság mértéke, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a Hhvtv. 19. § (1) vagy (3) bekezdésében foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be: 50 000-500 000 forint.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

(2) Az 5. §-ban, a 11. §-ban, a 12. § (1) bekezdésében, valamint a 13. §-ban meghatározottak esetében a halgazdálkodási hatóság az eltiltás időtartamát a Hhvtv. 43. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, különösen a kiszabott halvédelmi bírság mértékéhez arányosítva 3 hónap és 3 év közötti időtartamban állapítja meg.

  1. A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni ésvégezni.
  1. III.FEJEZET HALGAZDÁLKODÁS

6. Haltermelés, akvakultúra

 

  1. 20.

(1a) Idegenhonos inváziós hallal és más hasznos víziállattal kapcsolatos haltermelési létesítményben végezni kívánt tevékenységet a halgazdálkodási hatóság csak az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke szerinti esetekben engedélyezheti.

  1. A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozzameg.
  2. Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletbenfoglaltakat.
  3. 21.

(1a) Tilos nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén más vízterületből származó hal tárolása.

  1. Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében - a horgászat kivételével - az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynekminősül.
  2. A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.
  3. Horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen lehetfolytatni.

21/A. § (1) A horgászati célú halgazdálkodás keretében kizárólag horgászattal hasznosított halastó üzemeltetője nem minősül a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály szerinti önellenőrzésre köteles kibocsátónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halastó üzemeltetéséhez az ökológiai célból szükséges vízkivétel nem minősül a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének.


7. Halgazdálkodási jog

  1. 22.
    1. A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbeadható.
    2. A halgazdálkodási jogjogosultja:
    3. a)a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén ahaszonbérlő,
    4. b)a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén avagyonkezelő,
  2. c)a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában azállam,
  3. d)a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő,
  4. e)a kijelölés útján történő haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében azalhaszonbérlő.
    1. A halgazdálkodási jog gyakorlójaköteles
  5. a)a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,
  6. b)az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokatvisszatelepíteni,
    1. c)a vízi életközösség biológiai sokféleségétfenntartani,
      1. d)a vízi élőhelyeket és a természeti környezetetmegóvni,
      2. e)a halőrzést és a halvédelmet hatékonyanműködtetni,
  7. f)a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontokat figyelembe venni,és
    1. g)az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembevenni.
  8. A halgazdálkodásra jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.
  9. A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosultfelel.
  10. 23.Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a lefolyástalan állóvíz típusú nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyam, folyó, vízfolyás mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonábanáll.

23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.

(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.

23/B. § Az állam tulajdonában álló művelés alól kivett területnek minősülő földrészletnek vagy ilyen földrészlet állami tulajdonban álló tulajdoni hányadának eladása esetén, ha a földrészleten nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg

  1. a)a halgazdálkodásra jogosultat a 22. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonkezelőkivételével;
  2. b)ahorgászszövetséget.

23/C. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást.

23/D. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más által, ellenszolgáltatás ellenében tervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely biztosítás, más horgászati célú szolgáltatás, valamint horgásztábor vagy horgászverseny szervezés csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásával végezhető.

4/A. A halgazdálkodási jog alcímhez

12/A § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján horgászállás, egyéb horgászati célú létesítmény, vízilétesítmény - a létesítéshez szükséges hatósági, vagyonkezelői engedélyeken túl - csak a halgazdálkodási jog gyakorlója előzetes hozzájárulásával létesíthető.


8. A halgazdálkodási jog átengedése

  1. 24.
  2. a)a 16. § (6) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén vagyonkezelési szerződéssel

aa) költségvetési szerv részére,

ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani vagy

  1. b)az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel

ba) a miniszter általi kijelölés útján a horgászszövetség részére,

bb) nyilvános pályáztatás útján természetes személy vagy jogi személy részére.

  1. A horgászszövetség a halgazdálkodási jogot a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezet részére alhaszonbérbe adhatja. Az alhaszonbérbe adás nem érinti a horgászszövetségnek a haszonbérbe adóval szemben fennállókötelezettségeit.
  2. A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályát, amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszűnése előtt legalább 15 nappal nem kezdeményezi a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződésmegszüntetését.
  3. 25.
  4. Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15év.
    1. A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedhetiát.
  5. A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóságrészére.
  6. 26.
  7. A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbeadható.
  8. A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.
  9. 27.
  10. A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kellmegfizetni.
  11. Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthatmeg.
  12. A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére - a 24. § a) pontjára figyelemmel - új haszonbérleti szerződés nemköthető.

27/A. § (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére - a felszólítás kézhezvételétől számított - egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést nyilvánosan is közzé kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.


(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter - a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva - a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál. A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket - ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is - meghaladó részére tarthat igényt.

  1. 28.

(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy

  1. a)védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetesgyarapodását,
    1. b)elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmusfejlődését,
    2. c)az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg,és
      1. d)támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizekhalgazdálkodásában.
  2. 29.
  3. A benyújtott pályázatokról - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján - a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszterdönt.
  4. Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthetőmeg.
  5. A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kellfoglalni.
    1. A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal,aki
    2. a)csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alattáll,
    3. b)tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységétfelfüggesztették,
  6. c)az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik,vagy
  7. d)állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatotszolgáltatott.
  8. Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetveaz

(5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

  1. 30.
  2. a)felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,vagy
  3. b)végelszámolásának kezdő időpontját követőnapon.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül - az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában - három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.

  1. 31.
  2. a)az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható ténylegesértékét,
  3. b)az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható ténylegesértékét,
  4. c)a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékűrészét.

(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.


  1. 32.A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kellalkalmazni.

4/B. A halgazdálkodási jog átengedése alcímhez

12/B. § A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át, ugyanakkor a horgászszövetséggel, a horgászszövetség tagjával, vagy tagszervezete tagjával a horgászat lehetőségének biztosítására megállapodást köthet.

9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása

  1. 33.
    1. a)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületmegnevezését;
    2. b)a halgazdálkodásrajogosult

ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát;

  1. c)a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát;
    1. d)a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozatszámát;
    2. e)a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításánakmódját;
  2. f)a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozatszámát;
    1. g)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajziszámát;
  3. h)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;
    1. i)a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdonihányadát;
    2. j)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettípusát;
      1. k)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annakhosszát;
      2. l)az Országos Halgazdálkodási Adattár szerintivíztérkódot;
        1. m)az Európai Unió Víz Keretirányelve szerintivíztestkódot;
        2. n)a különleges rendeltetésűvényilvánítást;
        3. o)a halgazdálkodási kíméleti területekkijelölését.
  4. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnakminősül.
  5. A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodásihatóságnak.

(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a halgazdálkodásra jogosult kéri - a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti a halgazdálkodási hatóságot.

  1. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évigkezelhetők.

5. A halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása alcímhez

  1. 13.

(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér- tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.

  1. 14.Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednekel.


14/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságának megállapítását – és szükség szerint annak felülvizsgálatát – folyóvizek és mesterséges létesítmények esetén a vízügyi hatóság által megállapított középvízszinten vagy nyári üzemvízszinten mért területadatok alapján végzi. Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében melyeknél a vízügyi hatóság nem állapított meg középvízszintet vagy nyári üzemvízszintet, a halgazdálkodási hatóság vízterület nagyságának megállapítását – és szükség szerint annak felülvizsgálatát –, a MEPAR-ban lévő adatok felhasználásával végzi el.

  1. Azon egybefüggő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, amelyeken a halgazdálkodásra jogosult azonos, a nyilvántartásban egy víztérkódon szerepelnek. Amennyiben az így kialakult vízterület több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a nyilvántartásba vételnél az az irámyadó, ahol az (1) bekezdés szerint meghatározott vízterület nagyobb részetalálható.
  2. A víztározóként létesített és halastóként nyilvántartott, valamint halastóként nyilvántartott és horgászattal hasznosított vízterületek esetén a halgazdálkodási hatóság a elsődlegesen a létesítési besorolás figyelembevételével ítéli meg az adott vízterület státuszát és ez alapján veszinyilvántartásba.

10. Halgazdálkodási vízterületek

 

  1. 34.

(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére - az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából - veszi nyilvántartásba.

(3)-(5) -

(6) A halgazdálkodási vízterületek és jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.

  1. 35.

(5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető.

  1. A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder - mint halgazdálkodási vízterület - részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásrajogosult.
  2. Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehetkihelyezni.

  1. A halgazdálkodási szolgalmijog

 

  1. 36.

(2) A halgazdálkodási hatóság által a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha az ingatlan tulajdonosa, használója a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza: 50 000-500 000 forint.

 

  1. A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történővisszajuttatását.
  2. Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illetimeg.


12. A halfogásra jogosító okmányok

  1. 37.
  2. a)bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén halászati engedéllyel,
    1. b)rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel,vagy
    2. c)horgászateseténállamihorgászjeggyelvagyturistaállamihorgászjeggyel e törvény rendelkezéseinek betartásávalfolytatható.

(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

(2a) A 15. életévét be nem töltött gyermekekkel végzett bemutatási célú horgászat esetében az (1) és

  1. bekezdés előírásait nem kellalkalmazni.
  2. A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerintiesetet.
    1. A haltermelési létesítményen a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez

  1. 15.Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés és kutatás eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az inváziós idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.
  1. 1.A halvédelmi bírságmértéke

1. § (1) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke:

  1. a)az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén: 10 000-30 000forint,
  2. b)a területi jegy hiánya esetén: 25 000-50 000forint,
  3. c)a horgász fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.(2) A jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírságmértéke:
    1. a)nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenvagy
    2. b)

az állam nem engedte át, az állami horgászjegy és fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló hiánya esetén 10 000-30 000 forint.

1/A. § A haltermelési létesítményen jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén:   10 000–30 000 forint.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

  1. a)az 1. § (2) bekezdésében, a 3. § a) pontjában, a 4. § k) és r) pontjában meghatározott esetekben: 3-6hónap,
  2. b)az 1. § (1) bekezdésében, az 1/A. §-ban, a 3. § b) pontjában, a 4. § q) és u) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben: 3-12 hónap

  1. 38.
  2. A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmezőrészére.
    1. A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyesáltal
    2. a)halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületmegnevezéséről,
    3. b)alkalmazható halászeszközökről,azok


ba) darabszámáról,

bb) szembőségéről, és

bc) egyedi jelöléséről, valamint

  1. c)kifogható egyes halfajok évesmennyiségéről.
  2. A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtóligényelhet.
    1. A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.
      1. Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára iskiadható.

(7) -

  1. 16.

(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül

  1. a)a halász szakmunkásvégzettség,
  2. b)az5évestermészetesvízihalászatigyakorlat,amelyhalászatimunkakörttartalmazó munkaszerződéssel vagy halász területi jeggyeligazolható,
  3. c)a Hhvtv. hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség,vagy
    1. d)a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányúvégzettség.
      1. 17.
      2. a)kereskedelmi célúhalászat
      3. b)ökológiai célú, szelektív halászat,illetve
  4. c)más hasznos víziállat kereskedelmi célúgyűjtése

céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

  1. Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltételteljesülése.
  2. A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóságvisszavonja.
  3. A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, ahaltelepítésekhez.
    1. A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelnikell
    2. a)a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben,és
    3. b)a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.
    4. Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászatitevékenységet.
    5. A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.
    6. Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét ésmennyiségét.
    7. A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnekminősül.
    8. A bemutatási célú halászat esetében halászatra csak a rendezvény időtartama alatt van lehetőség. A bemutatási célú halászat időtartama – beleértve a passzív halászeszközök alkalmazását is – nem haladhatja meg a 3 naptárinapot.
    9. A bemutatási célú halászat esetében passzív halászeszközt is csak a halászati tevékenységet végző állandó felügyelete mellett és a passzív halászeszköz megjelölésével lehet alkalmazni. A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie a halászatot végzőazonosítására.


(11a) A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt.

(11b) A bemutatási célú halászati engedélyben meg kell határozni:

  1. a)a hal megfogására vagy kifogására vonatkozóhozzájárulást,
  2. b)a halászati tevékenységhez használható halászeszközök méretét és darabszámát, amelynek során legfeljebb annyi halászeszköz használata engedélyezhető, amennyi elengedhetetlenül szükséges a bemutatás céljánakeléréséhez.

(11c) A bemutatási célú halászati engedélyben kizárólag akkora mennyiségű őshonos és nem őshonos hal kifogása határozható meg, ami a halászati rendezvény helyén és időszakában nyújtott étkezési szolgáltatás – ideértve a helyszínen történő hal-előfeldolgozást is – biztosítása céljából szükséges.

(11d) A hal kifogását engedélyező bemutatási célú halászati engedély adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre egy naptári évben legfeljebb 3 alkalomra adható.

  1. A bemutatási célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásrajogosultnak
  2. a)legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikorhalászik,
  3. b)a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamintidejét.
  4. A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogásizsákmányt.
  5. A bemutatási célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50méternél.
  6. A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)-(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti. [Nem a javaslat szerinti módosítás történt meg, ide került volna a (15a) bekezdés: Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosíthatólegyen.]

(15a) Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosítható legyen. [Nem a javaslat szerinti módosítás történt meg, a bekezdés eredeti szövege változatlan maradt volna: Az ökológiai célú, szelektív halászatra vonatkozó halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a jóváhagyott halgazdálkodási terv tartalmazza az ökológiai célú, szelektív halászat e rendeletben meghatározott feltételeit.]

  1. Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthetőmennyiségét.
  2. Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodásihatóságnak.
  3. Nem jogi személy számára kiadott halászati engedéllyel a halászati szerződésben meghatározott mennyiségű hal fogható, amely őshonos halakból nem haladhatja meg a kistermelői élelmiszer-termelés,-

előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint értékesíthető éves mennyiséget.

  1. Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben legfeljebb hektáronként 20 kg őshonoshal

kifogása engedélyezhető évente.

  1. Ha adott halászati engedélyes az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt halászati engedéllyel is rendelkezik, egyidejűleg csak az egyik halászati engedélye alapján végezhet halászatitevékenységet.
  2. Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodásihatóságnak.

  1. 39.
  2. Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggelrendelkezik.
    1. Rekreációs célú halászat és horgászat egy feljogosított személy által egy időben nemvégezhető.

  1. 18.

(1a) Az állami halászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.


  1. Az állami halászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján tesziközzé.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas – vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett – jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika-átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50méternél.
  2. Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a halgazdálkodási hatóság által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhetőmeg.
    1. Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kelladni:
    2. a)halgazdálkodási és halvédelmijogszabályokról;
    3. b)a rekreációs célú halászat részletes szabályairól,feltételrendszeréről;
  3. c)a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiaiismeretekről;
    1. d)a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról,biológiájáról;
    2. e)a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;
  4. f)a zsákmánnyal történő kíméletesbánásmódról;
    1. g)a halak tartósításánakmódjairól;
    2. h)a halőrzés ismeretéről,továbbá
    3. i)a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
    4. Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a halgazdálkodási hatóság bevonásával állítjaössze.
    5. Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a halgazdálkodási hatóságok gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján tesziközzé.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. Az állami halászvizsgát tett személyekről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartástvezet.
  2. Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevőkviselik.
    1. 19.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálóthasználhat.

(2a) A halgazdálkodási hasznosító, illetve horgászatra hasznosított haltermelési létesítményen az üzemeltető a helyi horgászrendben a (2) bekezdésben meghatározottak helyett engedélyezheti legfeljebb három - egyenként egy darab egyágú horoggal felszerelt - horgászkészség használatát.

(2b) A horgászszövetség haszonbérletében lévő halgazdálkodási vízterületeken a (2a) pont szerinti engedély csak a horgászszövetség jóváhagyása esetén adható ki azzal, hogy az engedély megadása esetén az őshonos halfaj egyede nem fogható ki, azok minden esetben visszahelyezendők.

  1. Az állami horgászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáigérvényes.

(4) –

(5) A gyermek horgász, továbbá az ifjúsági horgász a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes állami horgászvizsgadíjra jogosult. [A javaslat szerinti törlés nem történt meg, de a Hhvtv. értelmében a rendelkezés már nem alkalmazható.]

19/A. § (1) Az állami halászjegy díját, az állami horgászjegy díját, az állami halászvizsga díját, a turista állami horgászjegy díját, az állami halász és horgász fogási napló díját, a fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) díját a 12. melléklet tartalmazza.

(1a) Horgász fogási napló elektronikus formában is igényelhető. Elektronikus horgász fogási napló igénylése esetén – annak érvényességi idejére – papíralapú horgász fogási napló nem állítható ki.

  1. A 12. mellékletben foglalt táblázat 5. és 6. sorában meghatározott díjat a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatal számlájára kellbefizetni.
  2. A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a 12. mellékletben foglalt táblázat 5. és 6. sora szerinti díj összegét havonta, a tárgyhót követő 5. napig köteles átutalni a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott számú számlára. A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a kiadott állami horgászvizsga bizonyítványokkal negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig a halgazdálkodási hatóság felé, a halgazdálkodási hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a Pest MegyeiKormányhivatal

felé, a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett elszámolni.


  1. Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló díját a horgászszövetség részére kellbefizetni.
  2. A turista állami horgászjegy díját a horgászszövetség részére kellbefizetni.
    1. A 12. mellékletben foglalt táblázat 6. sora szerinti díjat negyedévente, a tárgynegyedévet követőhónap
      1. 20.napjáig át kell utalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározottszámlára.

2. § A jogosulatlanul halászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke

  1. a)a halászati engedély vagy az állami halászjegy hiánya esetén: 50 000-300 000forint,
  2. b)a területi jegy hiánya esetén: 50 000-300 000forint,
  3. c)a halász fogási napló hiánya esetén: 10 000forint.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

i) a 2. §-ban, a 4. § d)-g), i), m), p) és x) pontjában, a 6. § a) pontjában, a 10. §-ban meghatározott esetekben: 1-3 év,

  1. 40.
  2. Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki harmadik életévét betöltötte, rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászegyesületi tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsga letételét állami horgászvizsga-bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állampolgársággal és állandó lakóhellyel, valamint magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási naplókiváltására.
  3. Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy horgászvizsga és horgászegyesületi tagság hiányában iskiadható.
  4. Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem kellalkalmazni.
  5. Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja. Az állami horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétébenhorgászhat.
    1. Az(1)bekezdésszerintifeljogosítottszervezetazállamihorgászjegydíjából10%-osmértékű

részesedésre jogosult forgalmazási és adatbeviteli költségeinek fedezésére.

  1. Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon vak vagy gyengénlátó személy, aki ezen állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számárabenyújtja.
  2. Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló összevont halfogásra jogosító okmányként is kiadható. Az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy és az állami halászjegy, valamint a horgász fogási napló és a halász fogási napló, továbbá a területi jegy elektronikus formában is kiadható.
  3. Az állami horgászvizsgáztatást a horgászszövetség, illetve az általa horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezetvégzi.
    1. Az állami horgászvizsgadíjmentes.
    2. Állami horgászvizsgát betöltött 10. életévtől lehettenni.
  4. 41.
    1. Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetésealól
    2. a)a 70. életévétbetöltött,
  5. b)a 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező gyermekhorgász,
    1. c)a 40. § (5) bekezdésében meghatározott,és
      1. d)az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallásifogyatékos,
  6. e)a vak vagy gyengénlátó személy.
    1. Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltöttszemély.


20. § (1) A horgászszövetség a honlapján az állami horgászjegy forgalmazási pontok címeit és elérhetőségi adatait, valamint azok nyitvatartási idejét köteles közzétenni.

  1. A forgalmazással megbízott horgászszervezet a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy kiadását megelőzően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltak szerint, haladéktalanul rögzíti a horgászszövetség a nyilvántartásában. Kivételt képeznek az előre nem látott és a forgalmazással megbízott horgászszervezetnek fel nem róható helyzetek, amelyekről a horgászszövetséget haladéktalanul értesíteniekell.
  2. A horgászszövetség, illetve forgalmazási pontja köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, az előző évi fogási naplók leadásának tényét nyilvántartani, továbbá az előző évi fogási naplók összesített fogási adatait az informatikai rendszerében rögzíteni minden év május 1-jéig nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerintibontásban.
  3. Ha a (3) bekezdés szerinti forgalmazói feladat végrehatása nem történik meg, akkor a horgászszövetség 30 napon belül köteles a fogási naplók adatainak feldolgozására és jogosult a feldolgozás megbízási szerződésben meghatározott költségeinekmegtéríttetésére.
  4. Azzal a horgászszervezettel, aki az állami horgászjegy, fogási napló forgalmazásával e rendeletben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával összefüggésben a horgászszövetség további forgalmazási szerződést a tárgyévet követő 3 évig nemköthet.
  5. A forgalmazással megbízott horgászszervezet az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság, illetve a horgászszövetség számára betekintéstbiztosítani.
  6. Az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy elektronikus formában iskiadható.
  7. Állami horgászjegy forgalmazására csak a 22. § (1) bekezdés szerinti regisztrációt is biztosítani tudó horgászszervezetekjogosultak.

  1. 42.
    1. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartástartalmazza
    2. a)a jogosult természetesszemély

aa) családi és utónevét;

ab) anyja leánykori családi és utónevét;

ac) születési helyét, idejét;

ad) állandó lakcímét;

  1. b)a jogosult jogiszemély

ba) cégnevét;

bb) székhelyét;

  1. c)az   állami   horgászvizsga-bizonyítvány   számátvagy ennekhiányában a horgászvizsga megszerzésénekdátumát;
    1. d)az állami halászvizsga-bizonyítványszámát;
  2. e)állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyénekszámát;
    1. f)a fogási napló leadásánakidőpontját;
      1. g)a halvédelmi bírságot kiszabó határozatszámát;
      2. h)az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltásidőtartamát.
  3. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.

  1. A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából -összesíti.
  2. A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évigkezelhetők.
    1. Az (1) bekezdés szerintinyilvántartásból
  3. a)jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
    1. b)a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükségesmértékben


igényelhetnek adatot.

  1. A horgászszövetség a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezeteken keresztül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyek, a turista állami horgászjegyek, az állami halászjegyek és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés a), c) e) és f) pontja szerinti adatok tekintetében - a halászati engedély kivételével - közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak és biztosítja számára az elektronikus nyilvántartási rendszeréhez valóhozzáférést.

(7a) A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség állami horgászjegyek, turista állami horgászjegyek, állami halászjegyek kiadásával, valamint horgászvizsgáztatással kapcsolatos közfeladat-ellátása érdekében, a kiadás és a vizsgáztatás jogszerűsége, a halfogásra jogosító okmányok kiváltására jogosult személyek adatait tartalmazó nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a közfeladat-ellátáshoz szükséges, (2) bekezdésben felsorolt adatokat – a halfogásra jogosító okmányok kiváltásától eltiltott személyek esetében az eltiltás időtartamára vonatkozó adatokkal kiegészítve – átadja a horgászszövetség részére.

  1. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatalrészére

-  a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28.

§-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

  1. 43.
    1. A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól aszemélytől
  2. a)aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nempótolja,
    1. b)akivel szemben halvédelmi bírságot szabtakki,
  3. c)akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségétmegállapították,
    1. d)aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagyhorgászik.
  4. Az (1) bekezdés szerinti eltiltás időtartama három hónaptól három évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.
  5. A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenébenpótolja.

(4a) Az állami horgászjegy, horgász fogási napló, állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni a (3) bekezdés szerinti szervezetnek. A horgászszövetség a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.

  1. Az állami horgászjegy, horgász fogási napló, az állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja
  2. a)a horgászszövetség által a forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került,vagy
  3. b)ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászjegy vagy az állami halászjegy forgalmazása megszűnt, ahorgászszövetségnek

haladéktalanul köteles bejelenteni.


  1. Az (5) bekezdésben meghatározott szervezet a megsemmisült, illetve elveszettállami

horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott

rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.

  1. 21.
  2. A horgászszövetség kizárólag olyan horgászszervezetet vonhat be a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre,amely
  3. valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése ésvizsgáztatása,
  4. belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagbóláll,
  5. a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettség vagy halőri vizsgaigazolja.
  6. A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetséghez kellbenyújtani.
  7. A horgászszövetség a horgászszervezettel köteles írásbeli megállapodást kötni a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a horgászszövetség évente felülvizsgálja.
  8. A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve az időpontokról értesíteni a horgászszövetséget és a halgazdálkodásihatóságot.
  9. A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a horgászszövetség gondoskodik. A horgászvizsga felkészítő anyagát, elektronikus támogatású vizsga esetén a vizsgaszoftverben szereplő vizsgakérdéseket, illetve a kérdésekre adott válaszok pontozását, valamint a sikeres vizsgához szükséges minimális pontszámot a halgazdálkodási hatóság hagyjajóvá.
  10. A vizsgalapot a horgászszövetség 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon vagy iratbetekintés keretében tekinthetőmeg.
    1. Az állami horgászvizsga követelményrendszerét a halgazdálkodási hatóság honlapján tesziközzé.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Állami horgászvizsga követelményrendszere (Vhr. 21. § (8) bek.)

Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

  1. a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
  2. a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiaijellemzőiről;
  3. az alapvetőhorgászmódszerekről;
    1. a horgászzsákmánnyal való kíméletesbánásmódról;
    2. a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonságiszabályairól;
  4. a halászati őrzés horgászokat érintő alapvetőismereteiről;
    1. a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmiszabályokról;
    2. az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetekszerepéről;
  5. a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészetiintézkedésekről;
  6. a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
    1. ahorgászetikáról.

  1. A sikeres állami horgászvizsgát követően, a horgászszövetség által vizsgáztatásba bevont horgászszervezet a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át avizsgázónak.
  2. A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a horgászszövetség a halgazdálkodási hatóság által meghatározott forma szerint számítógépes rendszerébenrögzíti.
  3. A horgászszövetség az elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítványt – nyilvántartása adatai alapján – megismételt vizsgakötelezettség nélkül, díjmentesenpótolja.
  4. A horgászvizsga alóli mentességet az állami horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlően, a mentesség alapját igazoló okmány vagy igazolás benyújtásával kelligazolni.
  5. 22.
  6. A horgászszövetség a regisztrációval kapcsolatos feladatokat az állami horgászjegy forgalmazással megbízott horgászszervezeteken keresztülbiztosítja.
  7. A regisztrációt és a nyilvántartást támogató informatikai rendszer fenntartása és üzemeltetése - az online regisztráció lehetőségének biztosítása mellett - a horgászszövetségfeladata.
  8. A nyilvántartásba-vétel az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy kiadásánakfeltétele.
    1. A nyilvántartásba vétel során a Hhvtv. szerinti kötelező egyesületi tagság is rögzítésrekerül.
    2. A regisztrációt követően kerül sor a nyilvántartásba vételre és a Magyar Horgászkártyakiadására.
      1. A Magyar Horgászkártya kötelező adattartalmát és díját a horgászszövetség honlapján tesziközzé.
      2. A Magyar Horgászkártya érvényességi ideje öt év, az érvényességi időn belül történő - a nyilvántartott horgásznak felróható okok miatt történő - cseredíjköteles.
        1. 23.


Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálóthasználhat.
  2. A turista állami horgászjegy kizárólag az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online horgászszövetségi értékesítési rendszerbenértékesíthető.
  3. A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló valamennyi halgazdálkodási vízterületre a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel együtt jogosíthorgászatra.
  4. Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a turista állami horgászjegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, akkor turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a horgászszövetség bármely forgalmazási pontján. A halfogásra jogosító okmány cseréje nem érinti a 35. § (7) bekezdés szerintikötelezettséget.
  5. 24.

(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

  1. 25.
  2. 26.Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába - ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés véglegessé válását megelőzően a halgazdálkodási hatóságnak leadta - a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kellszámítani.

26/A. § (1) A horgászszövetség az állami halászjegy vagy a halász fogási napló elvesztése vagy megsemmisülése esetén a 12. melléklet szerinti díj megfizetése ellenében intézkedik az okmány pótlásáról. A Hhvtv. 41. § (3) bekezdése alapján díjmentes állami halászjegyre jogosult esetében az okmány pótlása is díjmentes.

  1. A megsemmisült vagy elveszett állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a horgászszövetség forgalmazási pontja a 12. mellékletben szereplő díj megfizetése ellenében pótolja. A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése alapján díjmentes állami horgászjegyre jogosult esetében az okmány pótlása is díjmentes. A díjfizetésre a 19/A. § (4) bekezdését kellalkalmazni.
  2. A (2) bekezdés szerinti pótláskor, az új állami horgászjegy vagy horgász fogási napló kiadásával – a halgazdálkodási jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában – az adott nyilvántartott halgazdálkodási területre kiadott éves területi jegy helyi horgászrendben megállapított engedélyezett éves kifogási (elviteli) mennyiségei időarányosanértelmezendők.

13. A területi jegy

 

  1. 44.
    1. Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adhatóki.
      1. A területi jegycsak
      2. a)állami halászjeggyel és fogásinaplóval,
      3. b)állami horgászjeggyel és fogási naplóval,vagy
      4. c)turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagyhorgászatra.
      5. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.


(4a) A horgászszövetség nyilvántartja és honlapján közzéteszi a horgászszervezetek által kiadható területi jegyek jogosultsági típusait.

7. A területi jegy alcímhez

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

  1. a)a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét(székhelyét),
  2. b)az engedélyes családi ésutónevét,
  3. c)a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényességevonatkozik,
    1. d)a területi jegy érvényességénekidőtartamát,
    2. e)azt, hogy a területi jegy kizárólag csak horgászatra vagy csak rekreációs célú halászatra jogosít, horgászat esetében az engedélyezett készségek számát és a csalihalfogó emelőháló használatára vonatkozó rendelkezést, rekreációs célú halászat esetében az e rendelet szerint alkalmazható halászeszköz vagy eszközök megnevezését, használható darabszámát ésméretét,
    3. f)a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrendben megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen, szigorításra irányuló fogásikorlátozást,
    4. g)az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való kedvezményi, illetve mentesítési eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapítottmeg,
      1. h)a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbelihatályát,
  4. i)a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
  5. j)az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegyszámát,
  6. k)a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódja (vagy víztérkódjai) megyekódot jelentő első két számjegyét, és a kötőjelet követő 0 elhagyásával a következő három számjegyet,valamint
    1. l)azadózásrendjérőlszólótörvényazonadattartalmielőírásait,amelyanyugtaadásifeltételekszerinti

megfelelőségét biztosítják,

  1. m)azt, hogy a nyilvántartott horgász a horgászati tevékenység megkezdésével elismeri, hogy a horgászat megkezdése előtt az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendet megismerte és azt maradéktalanul betartja.[Ezen pont 2020.01.01-től léphatályba]
  2. A kizárólagosan papíralapon előállított területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében megszakítás nélkül sorszámozottnak és tőpéldányosnak kelllennie.

(2a) Az elektronikusan előállított területi jegynek megszakítás nélkül sorszámozottnak és megegyező másolati mentésűnek kell lennie, a nyomon követhetőséget és a visszamenőleges változtatások megakadályozását a területi jegyet előállító informatikai programnak teljeskörűen biztosítania kell.

(2b) A horgászszövetségnek kell biztosítani a horgászszervezetek részére a területi jegyet előállító informatikai programot.

  1. Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként - elektronikus vagy nyomtatott formában - kiadott tájékoztatóban isfeltüntethetőek.

(3a) Elektronikus tájékoztató kiadása esetén a területi jegyen az erre történő hivatkozást és a távoli elérést biztosító QR kódot is fel kell tüntetni.

  1. Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatottformában.
  2. Összevont területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjai közösen adnakki.
  3. Összevont országos területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjainak felhatalmazása alapján a horgászszövetség adki.
  4. Nem minősül területi jegynek azon okmány, amely nem teljesíti az (1)-(6) bekezdésben foglalt követelményeket, illetve azon okmány, amely olyan természetes személy vagy jogi személy által került kiadásra, aki vagy amely nem minősül az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának.
  5. Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen - ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását - egy darab éves területi jegy adhatóki.

27/A. § (1) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által kiadható területi jegyek személyi jogosultságra, valamint az engedélyezett horgászmódszerre és a horgászkészségek számára vonatkozó típusait a horgászszövetség határozza meg és tartja nyilván. A területi jegyek típusait a horgászszövetség a honlapján köteles közzétenni.

(2) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek területi jegyet a horgászszövetség jóváhagyásával elektronikus formában is kiadhatnak.


  1. A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halőr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláigvisszatarthatja,ésaztazeljáráseredményétőlfüggőenvisszaadjavagyvisszavonja.
  2. A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbáköteles
    1. a)a halgazdálkodási hatóságnakés
    2. b)ahorgászszövetségnek

a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni. (6a) A (6) bekezdés szerinti területi jegy nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

  1. a)a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve, a nyilvántartásba vétele során a horgászszövetség által képzett azonosítószáma;
  2. b)a területi jeggyel rendelkező személy állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásrakerült;
    1. c)a területi jegysorszáma;
      1. d)a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, percmegadásával;
  3. e)a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, víztérkódja;
    1. f)a területi jegy érvényességénekidőtartama.
  4. A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásánakellenőrzésecéljából,azellenőrzéstőlvagyadatszolgáltatástólszámítottötévigkezelheti.
  5. A horgászszövetség a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közfeladatai ellátása céljából, az adatszolgáltatástól számított három évigkezelheti.

14. A horgászat és a halászat rendje

  1. 45.
  2. a)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenfolytatott

aa) bemutatási célú halászat, ökológiai célú, szelektív célú halászat, illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,

ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót, ac) horgászat esetén a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót;

  1. b)a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet és a fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogásinaplót,
  2. c)a haltermelési létesítményen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista államihorgászjegyet,
    1. d)horgászszervezet által hasznosított haltermelési létesítményen az ac) pont szerintiokmányokat

(a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok) -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(1a) Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

  1. A halfogásra jogosító okmányok csak arcképes személyazonosító okmánnyal együttesen jogosítják az okmányok birtokosáthalfogásra.
  2. Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnakminősül.
    1. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnakminősül.
      1. A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kelltartani
      2. a)a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjérevonatkozóan;
      3. b)az őshonos halfajokravonatkozóan


ba) az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),

bb) a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),

bc) a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás)

e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.

  1. A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kelltüntetni.
  2. 46.
  3. Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.
  4. Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.
    1. Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnakminősül
  5. a)a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történőbirtoklása,amelynekműködéseazelektromosáramhalakrakifejtettélettanihatásánalapul,
    1. b)mérgező vagy kábító hatású anyagalkalmazása,
    2. c)robbanóanyag alkalmazása,
      1. d)szúrószerszámalkalmazása,
      2. e)búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszközhasználata,
      3. f)gereblyézésalkalmazása,
  6. g)hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő vagy rugó elven működő önakasztós halfogási módszeralkalmazása,
    1. h)a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó hálóalkalmazása,
    2. i)a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése,valamint
    3. j)az a)-h) pontban foglalt tevékenységmegkísérlése.

(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak - az a) és h)-j) pontok kivételével - a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.

  1. Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélytad.
  2. Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.
  3. Az (5) és (6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a miniszternél nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező, kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal megfelelőnek nyilvánított egyenáramú elektromos eszközzelvégezhető.

(7a) Az (5) bekezdés szerinti engedélyt kérelmező a (7b) bekezdésben foglalt adatokat - az egyenáramú elektromos eszköz megfelelőségét igazoló minősítési-üzembehelyezési vizsgát és az érvényes elektromos érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgát igazoló irat egyidejű benyújtásával - köteles a halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(7b) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

  1. a)a kérelmező nevét és címét;
  2. b)az egyenáramú elektromos eszköz tulajdonosának nevét éscímét;
  3. c)az egyenáramú elektromos eszköz gyártmányát, típusát, gyártásiszámát;
    1. d)az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgájának helyét ésidőpontját;
    2. e)az egyenáramú elektromos eszköz elektromos érintésvédelmi felülvizsgálat helyét ésidőpontját;
    3. f)az egyenáramú elektromos eszköz nyilvántartásba vételi határozatiktatószámát.

(7c) Az (5) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező a (7b) bekezdésben meghatározott adatokban történt változást haladéktalanul, de legkésőbb az adatváltozás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a miniszternek.


(7d) A halgazdálkodási hatóság az elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal nem megfelelőnek nyilvánított, üzemen kívül helyezett, elveszett, megsemmisült vagy elkobzott elektromos eszközt törli a nyilvántartásból. Az elektromos eszköz soron következő elektromos érintésvédelmi felülvizsgálata - a sikertelenség kivételével - a nyilvántartást nem érinti.

  1. A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatnikell.

8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

  1. A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklettartalmazza.
  2. A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.
  3. A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.
  4. A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hatóság - hivatalból vagy a jogosult kérelmére - határozatábaneltérhet.
  5. Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a halgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves - a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves - időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kelltüntetnie.
  6. Az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével ismegvalósul.
  7. Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások miatt – beleértve a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományt is – nem megtartható halat vagy más hasznos víziállatot – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagyelpusztult.
  8. A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanaponvégződik.
  9. Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat - a (13) bekezdés esetét is ideértve - korábban kifogottal kicserélnitilos.
  10. Állami halászjeggyel, állami horgászjeggyel, vagy turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 3 kg-ot foghat ki.
  11. A Hhvtv. 40. § (3) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 3 kg-ot foghatki.
  12. Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghatki.
  13. Tilos a megfogott halak kínzása, öncélú jelölés miatti megcsonkítása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat - a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével - azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kellölni.
    1. Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartanitilos.
    2. Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érőstresszhatásokat.
    3. Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni,valamintazinváziósidegenhonoshalakat–a(15)bekezdésszerintikívülrőlakadástésa30.§


(3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével

– visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.

  1. Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása,károsítása.
  2. A vermelő halállományok védelme érdekében a halgazdálkodásra jogosult köteles vizsgálni a szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a naptári évre vagy annak részidőszakára vonatkozóan. A szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a helyi horgászrendben rögzítenikell.
  3. A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban. Vízi járműből történő horgászat esetén a vízi jármű indulása minősül a horgászat megkezdésének.

(20a) Ha a horgász elektronikus fogási naplót használ, a horgászati tevékenység megkezdésének napját abban köteles rögzíteni.

  1. A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) 4 számjeggyel (00:00 formátumban) isbeírandó.
  2. A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.
    1. A horgászati tevékenységet folytató személy egyidejűleg legfeljebb a területi jegy szerint 2 napi darabszám- és mennyiségi korlátozásnak megfelelő mennyiségű, a (14) bekezdésben foglaltaknak megfelelően élve tartott vagy a (16) bekezdés szerint elpusztított halat, kizárólag a horgászatához használt vízi járművön vagy horgászhelyén és legfeljebb 48 órán át tárolhat addig, amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Egy horgászhelyen több horgász esetén minden horgász saját zsákmányát a többi horgász zsákmányától csak elkülönítetten tárolhatja. Ha a horgász a horgászhelyét vagy a vízpartot elhagyja, köteles a saját zsákmányát magával vinni.
    2. Tilos a vízminőséget rontó minőségű vagy a halak és más hasznos víziállatok számára egészségügyi kockázatot, vagy a kifogott és elfogyasztott hal útján humán-egészségügyi kockázatot jelentő etetőanyagot és csalit használni. Ezen előírások betartásával a vízminőséget nem befolyásoló horgászati tevékenység nem minősülvízhasználatnak.
    3. A halgazdálkodásra jogosult a (24) bekezdésben foglaltak közé nem sorolható, de vízminőségvédelmi, vagy halegészségügyi kockázatot jelentő egyes csalik vagy etetőanyagok használatát a helyi horgászrendben korlátozhatja vagymegtilthatja.

4. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) által tiltott vagy nem megengedett eszközzel vagy módon, vagy tilalmi időben történő horgászat vagy halászat esetén a halvédelmi bírság mértéke

  1. a)elektromos eszköz engedély hiányában történő vagy attól eltérő használata esetén: 500 000 forint,
    1. b)mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása esetén: 500 000forint,
    2. c)robbanóanyag alkalmazása esetén: 500 000forint,
      1. d)szúrószerszám alkalmazása esetén: 100 000-500 000forint,
      2. e)búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata esetén: 100 000-500 000 forint,
        1. f)gereblyézés alkalmazása esetén: 100 000-500 000forint,
        2. g)hurokvető halászati módszer, sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása esetén: 100 000-500 000forint,
        3. h)nyakzó hálónak a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott engedély nélküli alkalmazása esetén: 200 000-500 000forint,
        4. i)a Hhvtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott felmentés hiányában halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban olyan halászeszköz alkalmazása esetén, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése: 50 000-200 000forint,
        5. j)a Hhvtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott felmentés hiányában halgazdálkodási vízterületen olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása esetén, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár: 50 000-300 000 forint,
        6. k)a megengedettnél több horog vagy több horgászkészség alkalmazása esetén, darabonként: 10 000-20 000forint,
        7. l)az állami halászjegyhez kötött halászeszközzel történő halászat esetén, a területi jegyen feltüntetett eszköztől, illetve eszközöktől az eszközben, a méretben vagy a darabszámban történő eltérés esetén, valamint kihelyezett varsák esetén az eszközök között mért, minimálisan előírt távolság be nem tartása esetén: 50 000-200 000forint,
        8. m)a halászati engedélyhez kötött halászeszközzel történő halászat esetén, a halászati engedélyben feltüntetett eszköztől, illetve eszközöktől az eszközben, a méretben vagy a darabszámban történő eltérés esetén: 50 000-500 000forint,
        9. n)a horgászkészséggel a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halfogási tilalmi időben történő hal kifogása esetén: 20 000-100 000forint,
        10. o)az állami halászjegyhez kötött halászeszközökkel történő halászat során, a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halfogási tilalmi időben történő hal kifogása esetén: 20 000- 100 000forint,
        11. p)a halászati engedélyhez kötött halászeszközökkel történő halászat során, a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halfogási tilalmi időben történő hal kifogása esetén: 50 000- 200 000forint,
        12. q)a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogása esetén: 10 000-100 000 forint,
        13. r)a halfogásra alkalmas horgászkészség vagy aktív halászeszköz halfogási célú használata során annak folyamatos felügyelet nélkül hagyása esetén: 10 000-30 000forint,
        14. s)a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében nem szereplő egyéb, a Hhvtv. 46. § (1) bekezdése szerinti tiltott fogási eszköz vagy mód alkalmazása esetén: 10 000-100 000forint,
        15. t)a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halnak a vízpartról nem leölve történő elszállítása esetén: 10 000-300 000forint,
          1. u)a kifogott halat korábban kifogottal történő kicserélése esetén: 10 000-30 000forint,
          2. v)a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott hal megtartása esetén: 10 000-200 000 forint,


x) a Hhvtv. 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély Hhvtv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezésének megsértése esetén: 100 000-500 000 forint.

4/A § A 4.§-ban felsorolt bírságtételek az a), a h)-j), valamint az l)-x) pontok kivételével a haltermelési létesítményen történő tiltott vagy nem megengedett eszközzel vagy módon, vagy tilalmi időben történő horgászat vagy halászat esetén is alkalmazandóak.

8. § A Hhvtv.-ben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó személlyel szemben a 4.

§-ban foglalt - az alkalmazni kívánt eszköz fajtájára megállapított - halvédelmi bírság és az ahhoz rendelhető eltiltás megállapításának van helye.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

  1. a)az1.§(2)bekezdésében,a3.§a)pontjában,a4.§k)ésr)pontjábanmeghatározottesetekben: 3-6hónap,
  2. b)az 1. § (1) bekezdésében, a 3. § b) pontjában, a 4. § q) és u) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben: 3-12hónap,
    1. c)a 4. § s), t) és v) pontjában, a 6. § c) pontjában meghatározott esetekben: 3-18hónap,
    2. h)a 4. § o) pontjában meghatározott esetben: 1-2év,
    3. i)a 2. §-ban, a 4. § d)-g), i), m), p) és x) pontjában, a 6. § a) pontjában, a 10. §-ban meghatározott esetekben: 1-3év,
      1. j)a 4. § h) és j) pontjában meghatározott esetekben: 2-3 év,továbbá
        1. k)a 4. § a)-c) pontjában meghatározott esetekben: 3év.

  1. 47.
    1. Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból adható meg:
      1. a)kutatási vagy oktatásicélból,
      2. b)keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalakbegyűjtése,
      3. c)ártéren végzett halállomány- éshalivadékmentés,
        1. d)rendkívüli kár elhárítása miatt szükségeslehalászás,
        2. e)tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése,vagy
        3. f)természetvédelmi célú beavatkozásszükségessége,
          1. g)állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutatócéljából,
  2. h)folyóvíz hosszirányú átjárhatóságának akadályozottsága esetén a halállomány áttelepítéséhez szükséges befogásicélból.
  3. A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése céljábólalkalmazzák.
  4. A 46. § (5) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be a miniszternek.
    1. A horgászszövetség által - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottmódon


-  kialakított, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott országos versenyszabályzatok alapján tartott sportesemény a 16. § (1) bekezdésében foglalt engedély hiányában is megtartható. A sporteseményt annak megtartása előtt 8 nappal be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnál és a horgászszövetségnél.

28/A. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.

  1. Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálótkezel.
  2. Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni avízből.
  3. A horgász a halfogásra jogosító okmányokat köteles horgászat közben a horgászhelyén magánál tartani.

28/B. § (1) A haltermelési létesítményben a horgászatra vonatkozó részletes szabályok és a kifogható halakra vonatkozó korlátozások kialakításáért és betartatásáért a haltermelési létesítmény üzemeltetője felelős.

  1. A (1) bekezdés szerinti szabályoknak tartalmaznia kell a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 28. § (1), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseketis.
    1. a haltermelési létesítményben kifogott halat a fogási naplóban nem kellrögzíteni.
    2. 29.

(2) Nyakzóhálónak - a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti - a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.

  1. 30.
  2. a rendező vagy a halgazdálkodásra jogosult a felmentés iránti, a rendezvény részletes leírását, a halfogás szabályait, valamint a kérelmezett felmentést bemutató kérelmét a rendezvény kezdetét megelőzőenbenyújtja,
    1. a rendező a kérelméhez mellékeli a halgazdálkodásra jogosult rendezvényhez való hozzájárulását,és
  3. a rendezvény nem veszélyezteti a hal élőhelyét és az őshonoshalállományt.
    1. Az(1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.
    2. A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kellengedni.

30/A. § (1) A horgászszövetség a különféle horgászmódszerekhez igazodó országos versenyszabályzatait a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalommal alakítja ki.

  1. A halgazdálkodási hatóság az országos versenyszabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az országos versenyszabályzatban foglalt előírások alapján megállapítható, hogy az annak alapján tartandó rendezvények előreláthatólag nem veszélyeztetik a hal élőhelyét és az őshonoshalállományt.
  2. A jóváhagyott országos versenyszabályzat alapján megtartani kívánt sporteseményt írásban vagy elektronikus úton kell a halgazdálkodási hatóság részére bejelenteni a horgászverseny kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal. A bejelentést a horgászszövetség a vele alhaszonbérleti jogviszonyban álló tagszervezetei nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan meghatalmazás csatolása nélkül ismegteheti.
    1. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
      1. a)a hivatkozott, jóváhagyott országos versenyszabályzat megnevezését, annak jóváhagyásiidőpontját,
      2. b)az országos versenyszabályzat alapján megtartandó horgászversenymegnevezését,
      3. c)a horgászversenynek helyet adó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját,
        1. d)a horgászverseny pontos helyét, kezdő és befejezőidőpontját.
        2. A horgászszövetség a 30/A §. szerinti versenyszabályzatok szerinti horgászversenyekről nyilvántartást vezet.


30/B. § A bemutatási célú horgászati tevékenységet a horgászszövetség részére elektronikus úton a tevékenység megkezdését 8 nappal megelőzően be kell jelenteni.

15. A halgazdálkodás tervszerűsége

 

  1. 48.A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és méretű halállomány tartósan fennmaradjon.
  2. 49.
  3. Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy a halgazdálkodási tervet hivatalbólmódosítja.
    1. A halgazdálkodási tervtartalmazza
  4. a)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagyszékhelyét,
  5. b)a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,
    1. c)az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerekmegjelölését,
  6. d)az évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerintimegosztásban,
  7. e)a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy takarmányozásátis,
  8. f)a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezettintézkedéseket,
    1. g)az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedésitervet,
  9. h)a halállomány őrzésének módját, a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított, illetve az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszony keretében történő átengedésére irányuló pályázatban vagy szerződésben a kötelezőn felül vállalt minimálislétszámát,
    1. i)a forgalmazni kívánt területi jegyek típusainak és azok tervezett mennyiségeinekmeghatározását,
  10. j)a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek - ha erre jogszabály lehetőséget ad - a jogszabályban meghatározott korlátozásokatenyhítik,
  11. k)a helyi horgászrendben, illetve helyi halászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre valóhivatkozást.
  12. Halgazdálkodási tevékenység csak a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján, a halgazdálkodásra jogosult általfolytatható.

9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:

  1. a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladótelepítés,amelyahalgazdálkodásihatóságszámárabejelentettterv felettitelepítéskéntvégezhető,
  2. a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés10%-át,
    1. a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket,vagy
    2. a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.
    3. Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személykészíthet.
    4. A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a halgazdálkodási hatóságfelé.


(3a) Ha a halgazdálkodási vízterület jó ökológiai állapotának fenntartása vagy annak javítása érdekében ökológiai célú, szelektív halászat alkalmazása szükséges, a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az ökológiai célú, szelektív halászattal elérni kívánt célállapotot, az érintett halfajokat és kifogásra tervezett mennyiségüket, továbbá szükség szerint az ökológiai célú, szelektív halászat végzésével kapcsolatos egyéb lényeges feltételeket.

(4) -

  1. A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a halgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappalmeghosszabbíthatja.
  2. Halgazdálkodási tevékenységet – az engedélyezett halmentés eseteinek, valamint a halőrzés biztosításának kivételével – kizárólag a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján a halgazdálkodásra jogosult, vagy a Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén a horgászszövetség végezhet vagyvégeztethet.
    1. A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén az ökológiai célú, szelektív halászatok országos koordinációja és monitorozása a horgászszövetségfeladata.

31/A. § (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az

  1. bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.

49/A. § (1) A 24. § (2) bekezdése, valamint a 26. § (2) bekezdése szerinti alhaszonbérbe adás esetén a haszonbérlőt nem terheli halgazdálkodási terv készítési kötelezettség, amennyiben az alhaszonbérbe adás a haszonbérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül megvalósul, ebben az esetben a halgazdálkodási terv készítési kötelezettség az alhaszonbérlőt terheli. E rendelkezés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halőrzését nem érinti, annak működését biztosítani kell.

  1. Az (1) bekezdés szerinti, a haszonbérleti szerződés és az alhaszonbérleti szerződés hatálybalépése közötti legfeljebb 60 napos időtartam alatt az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység - a haszonbérlő hozzájárulásával - a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó szabályok szerintvégezhető.
  2. 50.A 200 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia.

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki

  1. a)halászatiszak-üzemmérnök,
  2. b)halászatiszakmérnök,
  3. c)halászati-halgazdálkodásiszakmérnök,
    1. d)külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggelrendelkezik,
    2. e)halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett,vagy
    3. f)felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.

(2) Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a halgazdálkodási hatóságnál kérheti - képzettségének igazolásával - a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

  1. 51.

(2) Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott többéves halgazdálkodási kezelési tervek alapján kell tervezni.

33. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglalt, a halgazdálkodási hatósági eljárások során vizsgálandó szakkérdések tekintetében a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosítás jelentős változásának minősül az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legújabb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.


(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése

 

  1. 52.
    1. A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet.

(2a) A horgászszövetség a tagjának, vagy a horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet, amelynek szabályait belső szabályzatban kell meghatározni.

  1. A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos szabálytalanság esetén
    1. a)állatjóléti,
    2. b)állategészségügyi, vagy
    3. c)természetvédelmi

érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.

(4) -

10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.

(2) -

(3) -

  1. A tervezett és megvalósult haltelepítés pontos helyszínét, időpontját és egyéb adatait, valamint a tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradását, meghiúsulását a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség részére az informatikai programba érkezett bejelentésekről valós időben adatot szolgáltat.

  1. 53.
  2. A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el halász fogási naplóval a halászati engedélyt kérelmezőket, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodásra jogosultnál kell leadniuk. Az állami halászjegyet, állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátó horgászszövetség, illetve a horgászszervezeti forgalmazók látják el az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel és a turista állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kellleadni.
  3. A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, és a fogási naplóját negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles bemutatni a halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmátrögzíti.
  4. A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodásihatóságnak.

35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.


Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót az állami horgászjegy jogosultja legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a horgászszervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló határidőben történő leadása a kiváltás szerinti szervezet címére tértivevény-szolgáltatással is teljesíthető. Az állami horgászjegy jogosultja köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napokszámát.
  2. A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a horgászszervezet az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja új állami horgászjegyétkiváltani.
  3. A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a horgászszervezet a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.

(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén – a gyermek horgászok kivételével - az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A horgászszervezet a

  1. bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni a horgászszövetséget.
  2. Az engedélyes a kifogott (megtartani kívánt), darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után horgászhelyén, vagy a halászhelyén azonnal köteles a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt - a fogást, vagy a 30/A. § szerinti horgászverseny mérlegelését követően -, haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kellbejegyezni.

(5a) A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a horgászhely vagy a halászhely elhagyása előtt kell a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5b) Ha a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.

(5c) A bejegyzést naponta minden alkalommal el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, majd a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre visszatérve ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

(5d) Elektronikus horgász fogási napló használata esetén az (5) és (5a) bekezdésben említett esetek szerinti rögzítést az elektronikus horgász fogási naplóban kell elvégezni.

  1. A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a halászhelyet bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fogki.
  2. A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a horgászszövetségnek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét a horgászszövetségi online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
  3. A horgász fogási napló az azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.
  4. Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásrajogosultnál.
  5. A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásrajogosultnál.
  6. A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napokszámát.

3. § A fogási naplónak a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti vezetését elmulasztó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke

  1. a)horgászat esetén: 10 000-50 000forint,
  2. b)rekreációs célú halászat esetén: 10 000-50 000forint,
  3. c)bemutatási célú, továbbá ökológiai célú szelektív halászat esetén: 20 000-100 000forint.


15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

  1. a)az 1. § (2) bekezdésében, a 3. § a) pontjában, a 4. § k) és r) pontjában meghatározott esetekben: 3-6hónap,
  2. b)az 1. § (1) bekezdésében, a 3. § b) pontjában, a 4. § q) és u) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben: 3-12hónap,

e) a 3. § c) pontjában, a 4. § l) és n) pontjában, a 6. § b) pontjában meghatározott esetekben: 6-18 hónap,

  1. 54.§
    1. A miniszter az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatokat miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján látjael.
      1. Az Adattár részétképezik
      2. a)a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultaknyilvántartása,
      3. b)a hivatásos halőrök és társadalmi halőröknyilvántartása,
      4. c)a halgazdálkodási terv kötelező telepítési mennyiségeire vonatkozóadatok,
        1. d)a halgazdálkodási terv szerint, valamint az azon felül felett telepített halmennyiségadatai,
        2. e)akiadotthalászatiengedélyekésengedélyesekadatai,akiadottfogásitanúsítványtömbökadatai,
        3. f)ahalászatiengedély,államihalászjegy,illetveállamihorgászjegyalapjánvégzetthalfogásokadatai,
          1. g)a 42. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásadatai.
            1. Az Adattár működtetésecéljából:
            2. a)a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés a)-e)pontja,
  2. b)a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj és horgásznapok szerinti összesített adatai,és
  3. c)a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott állami halászjegyes fogási naplók, a halgazdálkodási hatóság pedig a leadott halászati engedélyes fogási naplóknyilvántartotthalgazdálkodásivízterületenkéntiésazonbelülhalfajszerintiösszesítettadatai

tekintetében adatot szolgáltat.

  1. AzAdattár
  2. a)
  3. b)halgazdálkodási vízterületek elhelyezkedésére vonatkozó, továbbá éves haltelepítési és fogási adatai nyilvánosságra hozandó közérdekűadatok,
  4. c)
    1. d)pontban nem említett adatai közérdekű adatnakminősülnek.
      1. Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáférésselrendelkezik
      2. a)az Adattár működtetésére kijelölt szerv az adatok teljesköre,
      3. b)a halgazdálkodási hatóság az adatok teljesköre,
      4. c)a horgászszövetség a közfeladat-ellátását érintő adatok,és
  5. d)a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóadatok

tekintetében.

  1. Az Adattár e törvény szerinti nyilvántartásokban is szereplő adatai az egyes nyilvántartásoknál meghatározott ideig, nyilvántartásokban nem szereplő adatai korlátlan ideigkezelhetők.
  2. A miniszter az Adattár adatainak értékelése alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a természetes vízi halgazdálkodáshelyzetéről.
  3. Az Adattárból való egyes adatszolgáltatásokért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kellfizetni.
  4. Az Adattárban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célrafelhasználhatók.
  5. 55.Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatnikell.


36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente, május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, a horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek az előző évre vonatkozóan

  1. a)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepítetthal,
  2. b)a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogotthal,
  3. c)a bemutatási, valamint az ökológiai célú, szelektív halászat keretében kifogotthal,
    1. d)a rekreációs célú halászat keretében kifogotthal

fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a halgazdálkodási hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

  1. Az Adattárat a halgazdálkodási hatóság – a miniszter szakmai iránymutatásai alapján –működteti.

(2a) A miniszter ellátja az Adattár fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat, valamint a Hhvtv. 54. § (6) bekezdése alapján az Adattár felhasználásával értékeléseket végez.

  1. Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválnikell.
  2. Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.
  3. A területi halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti, illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott jelentéseket, valamint az azokból készített összesített megyei jelentését évente május 31-ig megküldi az Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóságrészére.
  4. Az Adattárból történő adatszolgáltatás díja - ide nem értve a halgazdálkodásra jogosult adatszolgáltatása alapján bejegyzett adatokat - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és az adatszolgáltatással érintett naptári évenként ötezer forint, amelyet a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára kellmegfizetni.
  5. Az Adattárat működtető halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti megyei jelentések alapján összesített országos jelentését június 30-ig megküldi a minisztériumrészére.

37. § -

38. § -

17. A halőrzés

 

  1. 56.

(1a) A horgászszövetség vagy annak halgazdálkodásra jogosultnak minősülő tagszervezete által foglalkoztatott hivatásos halőr illetékessége a megbízó szervezet által hasznosított valamennyi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiterjed.

  1. A hivatásos halőr a működési helye szerintihalgazdálkodási hatóságnál - a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halőrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből - hivatásos halőri vizsgát köteles tenni. A hivatásos halőr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott rendészeti vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A hivatásos halőr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküttesz.

(2a) A (2) bekezdés szerinti hivatásos halőri vizsga érvényességét a hivatásos halőr működési helyének, illetve illetékességének megváltozása nem érinti.

  1. A hivatásos halőrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel, egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kellfelelnie.
    1. A halőrzés módját, továbbá a hivatásos halőr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a horgászszövetség, illetve a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel, illetve nyilvántartásból való törlés céljából haladéktalanulbejelenteni.
  2. A hivatásos halőr működési területét a megbízó határozza meg, melyet köteles a halgazdálkodási hatóság felé bejelenteni. A hivatásos halőr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen iseljárni.
    1. Államihalőr
    2. a)feladat- és hatáskörében országos illetékességgeleljárhat,
    3. b)a hal származását bármely természetes vagy jogi személynél - beleértve a hal forgalmazásával, fuvarozásával, étkezési célú feldolgozásával és értékesítésével foglalkozókat is - ellenőrizheti, valamint a tevékenység végzésének helyére beléphet,és
  3. c)feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést - beleértve a forgalomtól elzárt területeket is - engedély nélkülhasználhatja.
  4. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partjánjogosult:
  5. a)azt a személyt, aki halgazdálkodási vízterületen, haltermelési létesítményen, vagy azok partján halászik, horgászik, halfogásra alkalmas állapotban lévő halászeszközzel vagy horgászkészséggel tartózkodik, illetve egyéb, hal fogására irányuló tevékenységet végez, vagy ahhoz előkészül, valamint más hasznos víziállatot gyűjt, a személyazonosságot igazoló és a halfogásra jogosító okmányok bemutatásárafelszólítani,
  6. b)a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott, illetve birtokolt halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenébenvisszatartani,
  7. c)a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerintelvenni,
  8. d)a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet vagy helyi halászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
  9. e)a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől,aki


ea) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,

eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,

ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

ee) védett hal egyedét kifogja,

ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik,

eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi, vagy

eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja,

  1. f)az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, illetve a helyi horgászrendben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy e lehetőség hiányában elismervény ellenében elvenni és gyorsan, kíméletesenleölni.

(7a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a haltermelési létesítményen és annak partján jogosult:

  1. a)azt a személyt, aki a haltermelési létesítményen, annak partján horgászik, vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatásárafelszólítani,
  2. b)a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenébenvisszatartani,
  3. c)a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet elvenni attól a személytől,aki

ca) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, vagy

cb) védett hal egyedét kifogja.

(7b) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hivatásos halőr jogosult a (7) és (7a) bekezdésben foglalt intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

(7c) A hivatásos halőr feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést - beleértve a forgalomtól elzárt területeket is - engedély nélkül használhatja.

  1. A hivatásos halőrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság - a rendőrséggel együtt - látjael.
  2. Az állami halőrökről, hivatásos halőrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság - az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és az állami halőr, a hivatásos halőr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a hivatásos halőr és a társadalmihalőr
    1. a)nyilvántartásba vételénekidőpontját;
    2. b)családi ésutónevét;
    3. c)anyja leánykori családi ésutónevét;
      1. d)születési helyét,idejét;
      2. e)lakóhelyét;
      3. f)eskütételének időpontját, esküokmányánakszámát;
        1. g)szolgálati igazolványa, jelvénye, naplójaszámát;
        2. h)vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványánaksorszámát;
        3. i)működési helyét, a halgazdálkodási vízterületkódját;
        4. j)munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését éscímét;
          1. k)alkalmazási jogviszonyának típusát;
          2. l)foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejezőidőpontját.
        5. A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnakminősül.
  3. A hivatásos halőrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozzameg.
    1. A (9) és (11) bekezdésben meghatározott adatkezelők a nyilvántartás adatait a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapigkezelik.
  4. A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halőr a jogellenes halgazdálkodási tevékenység felderítése érdekében próbavásárlást végezhet. A próbavásárláshoz az állami halőr közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő halgazdálkodási hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre a halgazdálkodási hatóság ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kellalkalmazni.
  5. Próbavásárlás esetén az állami halőr az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnekminősül.


  1. 11.A halőrzésalcímhez

39. § (1) Halőrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi jeggyel rendelkezik, illetve az, akivel szemben három éven belül halvédelmi bírságot szabtak ki.

  1. Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halőri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halőr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodásivízterületen.
    1. A halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és aHhvtv.
    2. A hivatásos halőr kétévente köteles, a társadalmi halőr jogosult a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzétett adattartalmú adattartamú vizsgabizonyítványt állítki.
    3. A (3)-(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium halgazdálkodási hatóság bevonásávalgondoskodik.
      1. A (4) bekezdésben foglalt vizsgabizonyítvány a kiállítást követő két évigérvényes.
      2. Halőrként csak érvényes, a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú adattartalmú halőri vizsgabizonyítvánnyal, illetve hivatásos halőrként a halőri vizsgabizonyítvány kiállítását követő két évvel később csak érvényes, halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri továbbképzési vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személyalkalmazható.
      3. 40.


Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.

  1. 41.
  2. Az esküt tett hivatásos halőr és társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú szolgálati naplót adki.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett hivatásos halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítjaki.
  2. A (3) bekezdés szerinti törvény alapján esküt tett állami halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a (11) bekezdésben meghatározott munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítjaki.
  3. A halőr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé. A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halőr részére - a halgazdálkodásra jogosult tájékoztatásával egyidejűleg - átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvételidőpontját.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

[Lsd: Vhr. mellékletben!]

  1. Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és szolgálati jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvénykörözését.
  2. A halőr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.
  3. A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőri igazolványt a halgazdálkodási hatóságnakleadni.
    1. A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig kötelesmegőrizni.
    2. Ha megállapítást nyer, hogy a halőr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a hivatásos halőr szolgálati igazolványa, szolgálati jelvényevisszavonható.
    3. A halgazdálkodási hatóság foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halőr és állami halőr jelölt tekintetében a 39. § (3)-(4) bekezdése szerinti halőri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)-(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a (2)- (6), (8) és (9) bekezdése szerinti szolgálati naplóval, szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a halgazdálkodási hatóság látjael.
    4. A halgazdálkodási hatóság állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halőri és halgazdálkodási hatósági feladatokat iselláthat.
    5. 42.
    6. Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr alkalmazásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.
    7. Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles hivatásos halőr alkalmazására vagymegbízására:
      1. 50-100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2fő,
      2. 100-2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4fő,
      3. 2000-4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6fő,
        1. 4000-6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8fő,
        2. minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10fő.
        3. A (3) bekezdés szerinti hivatásos halőri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de hivatásos halőr több jogosult általi közös foglalkoztatása, illetve megbízása a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.
        4. 43.A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok beszerzéséről az adott nyomtatványok kiadásával kapcsolatos feladatot ellátó halgazdálkodási hatóság vagy közfeladat-ellátása keretében a horgászszövetséggondoskodik.


44. § Az állami halászjegy díját, továbbá az állami horgászjegy díjának a Hhvtv.-ben meghatározott

mértékű részesedéssel csökkentett összegét a halgazdálkodási hatóságnak félévente, tárgyév július 31. és

tárgyévet követő év január 31. napjáig kell átutalnia a 10032000-01031647-00000000 számú Kincstár

Halgazdálkodási bevétel számlára (ERA: 1B355, ÁHTT: 235633).

56/A. § (1) A hivatásos halőr a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományának és élőhelyének őrzése érdekében az 56. § (7) bekezdés f) pontja szerinti tevékenysége során a kép-, video-, illetve hangrögzítő készüléket a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltetheti:

  1. a)a kép-, video-, illetve hangfelvétel rögzítése a jogsértő cselekmények megelőzését vagy bizonyításátszolgálja,
  2. b)a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
  3. c)a készülék alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükségesmértékigterjed,ésnemjárazinformációsönrendelkezésijogaránytalankorlátozásával.
  4. Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételhez - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a hivatásos halőr, a halgazdálkodásra jogosult és a halgazdálkodási hatóság férhet hozzá, az más részére nemtovábbítható.
  5. Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt tárolni kell abból a célból, hogy az a rögzítés helyszínén elkövetett jogsértő cselekmény miatt indult eljárásban bizonyítékul felhasználható legyen. A megismert adatokat és a felvételeket a hivatásos halőr, a halgazdálkodásra jogosult és az eljáró halgazdálkodási hatóság 5 évig kezeli, ezt követően a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy az többé ne legyenhelyreállítható.
  6. Bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából előterjesztett, az (1) bekezdés alapján rögzített felvétel megismerésére irányuló megkeresésére a rögzített felvétel másolatát a megkereső szerv számára haladéktalanul meg kellküldeni.
    1. Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet,aki
  7. a)a működési helye szerintihalgazdálkodási hatóságnál díj ellenében hivatásos halőri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett,és
  8. b)a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóvalrendelkezik.

(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti halőri vizsga érvényességét a társadalmi halőr működési helyének megváltozása nem érinti. Az a társadalmi halőr, aki az 56. § (2) bekezdés szerinti hivatásos halőri vizsgával rendelkezik, a (2) bekezdés a) pontjában előírt hivatásos halőri vizsga letételére nem köteles.

  1. A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles résztvenni.
    1. A társadalmi halőrjogosult
    2. a)a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azokátvételére,
  2. b)halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halőrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a hivatásos halőr vagy a rendőrségmegérkezéséig,
  3. c)akifogotthalfajának,méretének,tömegénekellenőrzésére,valaminthalászati,horgászatijogsértés gyanújaesetén

ca) a hal visszatartására a hivatásos halőr megérkezéséig, vagy

cb) a hal visszaengedésére.

  1. A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.


18. Halak és haltermékek kereskedelme

  1. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterületnevét.
  2. A halgazdálkodási hatóság a fogási tanúsítvány eredeti példányát a forgalmazás minden szakaszában ellenőrizheti.
  3. A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és megsemmisítteti.
  4. E § alkalmazásában nem minősül hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba hozatalának a falusi vendégasztal szolgáltatást nyújtó által jogszerűen kifogott hal étkezési szolgáltatásként történőértékesítése.

(2) A forgalmazás során az eltérő beszerzésből származó valamennyi hal és haltermék csak elkülönítetten tárolható.

  1. IV.FEJEZET

A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre

 

  1. a)kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
  2. b)kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainakfelhasználásáról.

(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

  1. a)gondoskodik az Adattár fenntartásáról ésműködtetéséről;
  2. b)ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírtfeladatokat.

60/A. § A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Balatoni Halászati Zrt. tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a miniszter gyakorolja.

    1. A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátásasorán
    2. a)külön térítés fizetése nélkül bármely ingatlanrabeléphet;
    3. b)az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatottarthat;
  1. c)a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolástkérhet;
  2. d)a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaibabetekinthet;
    1. e)a halgazdálkodás állapotáról megfigyeléstvégezhet;
  3. f)a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhetel;
    1. g)halpusztulás esetén a haltetem elszállításátellenőrizheti;
  4. h)jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott vagy a nem jogszerűen birtokolt halat, más hasznos víziállatot, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében -visszatarthatja;
    1. i)jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedésételrendelheti;
  5. j)a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárástkezdeményez;
    1. k)engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódjatelepítését;
      1. l)a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöketellenőrizheti;
        1. m)eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételtkészíthet;
  6. n)azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére ismegtarthatja;
  7. o)vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételtvégezhet.
  8. A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kellmegfizetni.
  9. A halgazdálkodási hatóság a halkereskedelemmel, haltermékekkel összefüggő dokumentumokban, számlákon szereplő adatok, valamint a hal és haltermék nyomon követhetőségének ellenőrzéséhez a Nemzeti Adó és Vámhivataltól adatokatkérhet.
  10. Az (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően - a hal vagy halterméket forgalmazó, előállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számárais.
    1. Az átvett adatokat a halgazdálkodási hatóság ellenőrzés céljából 5 évigkezelheti.


61/A. § Ha a halgazdálkodási hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a halgazdálkodási hatóság

  1. a)az 1143/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet,valamint
  2. b)a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos rendelkezéseit is alkalmazza.
  3. A miniszter munkáját - az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó - halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotásielképzelésekről.

19/A. Egyes eljárási rendelkezések 62/A. § Halgazdálkodási hatósági ügyben

  1. a)a kérelem kizárólag írásban terjeszthetőelő,
  2. b)legfeljebb két ízben van helye hiánypótlásrafelhívásnak.

62/B. § (1) A halgazdálkodási hatóság felfüggeszti az eljárását, ha a halgazdálkodási hatósági ügy előkérdését más szerv büntetőeljárásban folytatott eljárása képezi.

  1. A halgazdálkodási hatóság a határozatát hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja illetve szakhatóságként a döntést hozó hatóságnál kezdeményezheti a közreműködésével kiadott határozat módosítását vagy visszavonását abban az esetben, ha az őshonos halállomány fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását, a hal és élőhelyének védelmét akadályozó szempontok azt szükségesséteszik.
  2. Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő hatóság.

19/B. A horgászszövetség egyes állami feladatok, mint közfeladatok ellátására történő kijelölése

62/C. § (1) A horgászszövetség e törvény egyéb rendelkezéseiben meghatározott feladatok közfeladatként való ellátása mellett

  1. a)az általa, vagy a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által haszonbérelt,illetvehorgászaticélúhalgazdálkodásravagyhorgászaticélúhaltermelésrehasznosított állami, vagy a többségi állami tulajdonú, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken (e § alkalmazásában a továbbiakban: vízterületek) a (2) és (3) bekezdésben,valamint
  2. b)a horgászokra, a rekreációs halászokra, valamint a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetekre kiterjedően a (4)bekezdésben

meghatározott közfeladatokat látja el.


  1. A vízterületek halállományának, életközösségének fenntartása és védelme érdekében előírt feladatok:
    1. a)az őshonos halfajok állományi védelmének elősegítése,
  2. b)a nem fogható vagy veszélyeztetett, hasznosítható őshonos halfajok és vad típusú fajták szaporításánaktámogatása,
    1. c)az eltűnt őshonos halfajok és vad típusú fajták, halállományok szükség és lehetőség szerinti visszatelepítése,
      1. d)halpusztulás esetén a vízterületre jellemző őshonos fajok, fajták visszatelepítésénektámogatása,
      2. e)ahalgazdálkodásihasznosításkeretébenvégrehajtotthaltelepítésekhalegészségügyibiztonságés minőség szerintiösztönzése,
      3. f)a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok és más hasznos víziállatok mentésénekelvégzése,
  3. g)az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése,riasztása,
  4. A hal élőhelyének védelme, a hal természetes táplálékszerzésének és szaporodásának elősegítése érdekében előírtfeladatok:
    1. a)természetes ívóhelyek, vermelőhelyek nyilvántartása, megőrzése,rekonstrukciója,
    2. b)új ívó- és vermelőhelyekkialakítása,
    3. c)természetes partszakaszok megőrzése,helyreállítása,
    4. d)halgazdálkodási kíméleti területekkialakítása.
  5. A horgászat és horgászturizmus, valamint rekreációs célú halászat fejlesztése érdekében előírt feladatok:
    1. a)a horgász nyilvántartás biztosítása, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló Magyar Horgászkártyakiadása,
      1. b)a rekreációs halász nyilvántartásbiztosítása,
  6. c)a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának, nevelésének, a szervezett horgásztáborok, iskolai és horgászszervezeti horgászati szakkörök működtetésénekkoordinációja,
    1. d)a horgászsport versenyek általános szabályozása,
  7. e)a halgazdálkodási jogosultak által ellátott halőrzés fejlesztése, a tevékenység összehangolása, minőségénekfejlesztése,
  8. f)a horgászati és horgászturisztikai szolgáltatások értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és üzemeltetése,
  9. g)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket érintő horgászturisztikai fejlesztési igények, lehetőségek felkutatása, azok összehangolása.
    1. A horgászszövetség a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az adott vízterület vonatkozásában a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulása alapjánvégezheti.
  10. Ahorgászszövetségközfeladat-ellátásáravonatkozóanaminiszterrelközfeladat-ellátási szerződést kellkötni.

20. A halgazdálkodásból származó bevételek

  1. a)az állami és a turista állami horgászjegydíja,
  2. b)az állami halászjegydíja,
  3. c)a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelésidíj,
    1. d)a fogási napló díja,
    2. e)a fogási tanúsítványdíja,
    3. f)a pályázati regisztrációs díj.
      1. Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti bevétel központosítottbevétel.

(2a) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevétel a horgászszövetség működési bevétele, mint a horgászszövetség közfeladatai ellátásának pénzügyi fedezetét biztosító bevétel.

  1. A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkrefordítja:
  2. a)halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása, továbbá halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésénektámogatása,
  3. b)őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése,riasztása,
  4. c)védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok, más hasznos víziállatok szaporítása, visszatelepítése,
    1. d)természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése,rekonstrukciója,
    2. e)új ívó- és vermelőhelyekkialakítása,
    3. f)természetes partszakaszok megőrzése,helyreállítása,
      1. g)halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása,illetve
      2. h)a halőrzés támogatása,fejlesztése,
      3. i)a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainaktámogatása,
      4. j)halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadástámogatása,
        1. k)gyermek és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborokszervezése,


iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,

  1. l)horgászturizmusfejlesztése,
    1. m)horgászatmegismertetése,népszerűsítéseérdekébentartandórendezvények,illetvea

horgászversenyek és a versenysport támogatása,

  1. n)magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvényektámogatása,
  2. o)halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálástámogatása,
    1. p)a 62. § szerinti testület működésénektámogatása,
  3. q)a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,
  4. s)a halfogyasztást ösztönző nemzeti program kialakítása, halra, haltermékre, halkereskedelemre vagy halból készült ételekre vonatkozó nemzeti minőségrendszerek, illetve védjegyektámogatása,
  5. t)halat, horgászatot, valamint halászatot bemutató muzeális gyűjtemények, illetve bemutató intézmények, épületek, létesítmények létrehozásánaktámogatása,
    1. u)halat, horgászatot, valamint halászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásánaktámogatása,
      1. v)halgazdálkodási és halvédelmi kutatásoktámogatása,
  6. w)a halgazdálkodási szakpolitikát meghatározó nemzetközi szervezetekben Magyarország tagságánaktámogatása,
  7. x)nyilvántartott halgazdálkodási vízterület tulajdonjogának kiemelt halgazdálkodási vagy halvédelmi érdekből, adásvételi szerződéssel állami tulajdonba történőátruházása,
    1. y)horgászattal, halgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztés, tudatformálástámogatása.
  8. Az (1) bekezdés e) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság bevétele, amelyet a halgazdálkodási nyilvántartások karbantartására, fejlesztésérefordít.
  9. A horgászszövetség a (2a) bekezdésben meghatározott bevételét kizárólag a következőkre fordíthatja:
  10. a)a közfeladatai ellátását érintő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken és vízpartokon a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetekesetében

aa) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

ab) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, az ökológiai célú, szelektív halászat országos, készenléti jellegű biztosítása,

ac) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,

ad) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

ae) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

af) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

ag) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása,

ah) halőrzés támogatása, fejlesztése,

ai) halgazdálkodási vízterület és a vízpart természeti környezetének, állami, vagy horgászszervezeti tulajdonban álló, illetve horgászszervezet által hasznosított épített környezetének, infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fenntartási támogatása, fejlesztése,

aj) horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása,

ak) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások és kutatás-fejlesztések támogatása;

  1. b)központi ügyvitele, valamint a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében

ba) országos horgász utánpótlás-nevelési és oktatási program fenntartása és fejlesztése, ennek keretében horgászati szakkörök és horgásztáborok szervezése, támogatása,

bb) a horgászat és a halak megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

bc) a magyar halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az étkezési célú halfeldolgozás helyes technikájának megismertetése érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

bd) a horgász versenysport koordinációs és országos sportági szakszövetségi feladatainak ellátása, a szervezett horgászversenyek támogatása,


be) horgászati és halgazdálkodási tárgyú kiadványok, iskolai és horgászszervezeti horgászati képzési segédanyagok, vizsgaanyagok kiadásának, elkészítésének támogatása,

bf) halat, horgászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,

bg) halat, horgászatot bemutató gyűjtemények, létesítmények létrehozásának támogatása,

bh) az egységes horgászinformatika és ügyvitel kialakításának, a Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy kiadásának, valamint a horgász nyilvántartásba vétel és az állami horgászvizsga lebonyolításának támogatása,

  1. c)a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott egyéb feladatokellátása.

63/A. § A halgazdálkodási hatóság a 63. § (1) bekezdés e) pontja szerinti díjbevételéről és annak a

63. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.

63/B. § A horgászszövetség a 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevételéről és annak a

21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

  1. A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedésekethozhatja:
  2. a)tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhezkötheti;
  3. b)vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annakvisszavonását;
  4. c)vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölhetinyilvántartásából;
  5. d)az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshozkötheti;
  6. e)haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
  7. f)elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, zár alá vételét, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását,megsemmisítését;
    1. g)megtilthatja gépek, eszközökhasználatát;
  8. h)halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, zár alá vehet, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történőmegsemmisítését.

65/A. § A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt - ha az erről szóló döntés véglegessé válásának vagy a hátrahagyott eszköz elkobzásának, ideiglenes visszatartásának vagy megtalálásának időpontjától számított hat hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa - a halgazdálkodási hatóság köteles hasznosításra felajánlani az eljárásban érintett halgazdálkodásra jogosult részére, valamint a felajánlás elfogadása hiányában jogosult megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.

  1. a)a halgazdálkodási terv benyújtására vonatkozó, vagy a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében történő felhívás ellenére nem teszeleget;
    1. b)a halgazdálkodási tervtől engedély nélküleltér;
    2. c)a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, vagy ha az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre sorkerült;
      1. d)megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglaltelőírásokat;
      2. e)nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének hiánypótló felszólításra sem nem teszeleget;
  2. f)állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyetad;
    1. g)megszegi a hivatásos halőrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatoselőírásokat;
    2. h)a 10. § (3) bekezdés szerint előírt kötelezettségének teljesítését a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem kezdimeg.


14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

  1. a)a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget: 250 000-5 000 000forint,
  2. b)a halgazdálkodási tervtől a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül eltér, a cselekmény súlyától függően: 50 000-2 500 000forint,
  3. c)a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt, vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg a Hhvtv. 52. § (3) bekezdésében foglalt valamely intézkedésre is sor került: 500 000-5 000 000forint,
    1. d)a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget: 50 000-500 000forint,
    2. e)állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad ki, a kiadott területi jegyenként: 50 000forint,
    3. f)megszegi a halőrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat: 50 000-500 000 forint,

 

  1. A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékbenakadályozza.
  2. A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha a halőrzéssel, a haltelepítéssel, a halállomány védelmével kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza, illetve az arra egyébként jogosult személy horgászatátakadályozza.
  3. A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a halgazdálkodásra nem jogosult természetes vagy jogi személyre, aki halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodási tevékenységet folytat, ideértve különösen a horgászat lehetővé tételét állami horgászjegy és horgász fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló nélkül, továbbá a jogosulatlanhaltelepítést.
    1. A halgazdálkodásibírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.
      1. a)a jogosulatlanulhorgászó;
      2. b)a jogosulatlanulhalászó;
      3. c)a fogási napló vezetésételmulasztó;
        1. d)nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagyhalászó;
        2. e)a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését)megvalósító;
  4. f)a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzéstvégző;
  5. g)a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlástelmulasztó;
  6. h)a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partjántartózkodó;
  7. i)a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommalmegtevő;
  8. j)halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő horgászkészséggel haltermelési létesítményen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlástelmulasztó;
  9. k)a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületrekijuttató;

11. § A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, szennyezőanyag halgazdálkodási vízterületre való kijuttatása esetén kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 20 000-500 000 forint.


15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

  1. (2)Az 5. §-ban, a 11. §-ban, a 12. § (1) bekezdésében, valamint a 13. §-ban meghatározottak esetében a halgazdálkodási hatóság az eltiltás időtartamát a Hhvtv. 43. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, különösen a kiszabott halvédelmi bírság mértékéhez arányosítva 3 hónap és 3 év közötti időtartamban állapítjameg.

  1. l)méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogásátmegvalósító;

12. § (1) Méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett hal jogosulatlan kifogását megvalósító személyre kiszabható halvédelmi bírság mértéke megegyezik a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított, az őshonos halfajokra vonatkozó halgazdálkodási értékkel. Amennyiben a halvédelmi bírság mértéke az egyedenként számított és összesített érték alapján nem éri el a 20 000 forintot, akkor a bírság mértékét 20 000 forintban kell megállapítani. A bírság összege nem haladhatja meg a Hhvtv. 67. §

  1. (3)bekezdése szerinti legmagasabbösszeget.

(2) Méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett más hasznos víziállat jogosulatlan kifogása esetén kiszabható halvédelmi bírság mértéke 10 000-100 000 forint.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

b) az 1. § (1) bekezdésében, a 3. § b) pontjában, a 4. § q) és u) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben: 3-12 hónap,

(2) Az 5. §-ban, a 11. §-ban, a 12. § (1) bekezdésében, valamint a 13. §-ban meghatározottak esetében a halgazdálkodási hatóság az eltiltás időtartamát a Hhvtv. 43. § (3) bekezdésében

foglaltak figyelembevételével, különösen a kiszabott halvédelmi bírság mértékéhez arányosítva 3 hónap és 3 év közötti időtartamban állapítja meg.

 

  1. m)a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogásátmegvalósító;
  2. n)a halfogásra alkalmas horgászkészséget vagy aktív halászeszközt annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkülhagyó;
  3. o)az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halat a vízpartról nem leölveelszállító;
    1. p)a kifogott halat korábban kifogottalkicserélő;
  4. q)az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott halatmegtartó;
  5. r)a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott hatályos halgazdálkodási tervben meghatározott – az adott halgazdálkodási vízterület specifikus adottságainak megfelelően kialakított – helyi horgászrendi előírásokatmegsértő;
    1. s)nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe halattelepítő,
    2. t)a 34. §-ban foglalt kötelezettségetmegszegő,
    3. u)nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre területi jegyet kiadó, ott horgászatot engedélyező, vagy onnan térítés nélkül vagy térítésért őshonos halfaj elvitelétengedélyező;
  6. v)a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott tilalmatmegszegő személlyelszemben.

9. § Halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke:

  1. a)a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség tárgyában valótlan nyilatkozat tétele esetén: 100 000forint,
  2. b)az érvényes állami horgászjeggyel (ideértve a turista állami horgászjegyet is), állami halászjeggyel, illetve halászati engedéllyel való rendelkezésre vonatkozó valótlan nyilatkozat tétele esetén: 50 000forint,
    1. c)a fogási napló leadására vonatkozó valótlan nyilatkozat tétele esetén: 10 000forint.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

  1. d)a 9. § c) pontjában meghatározott esetekben: 6hónap,
  2. f)a 9. § b) pontjában meghatározott esetben: 12hónap,
    1. g)a 9. § a) pontjában meghatározott esetben: 18hónap,
    2. Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következikbe.
      1. A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezerforint.
  3. A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki az igazolatlan eredetű, nem nyomon követhető halat, halterméket vagy más hasznos víziállatot forgalmazó természetes vagy jogi személlyelszemben.
  4. A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély 38. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezését megsértő természetes személlyel vagy jogi személlyelszemben.
    1. A halgazdálkodási hatóság az általa kiszabott halvédelmi bírság fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében a halvédelmi bírság megfizetésére kötelezett részére fizetési halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezhet, amennyiben a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt fizetési könnyítést kérelmez, továbbá a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőleelvárható.
      1. A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási perkezdeményezhető.


10. § Az igazolatlan eredetű, nem nyomon követhető halat, halterméket vagy más hasznos víziállatot forgalmazó természetes vagy jogi személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke az igazolatlan eredetű hal vagy más hasznos víziállat fajától és mennyiségétől, illetve a haltermék mennyiségétől függően: 100 000-500 000 forint.

  1. a)a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodásiértékét,
  2. b)a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodásiértékét,
    1. c)a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodásiértékét,
  3. d)a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásánakmértékét,
  4. e)a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködőmagatartását,
  5. f)a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,
  6. g)a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméletiterületeit,
  7. h)a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott hivatásos halőrök számát veszifigyelembe.

(1b) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi bírság kiszabásakor

  1. a)a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekménymódszerét,
  2. b)a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét ésjelentőségét,
  3. c)a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásánakmértékét,
    1. d)a cselekmény halállományt veszélyeztetőmértékét,
  4. e)a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködőmagatartását,
  5. f)a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,
    1. g)a jogsértő személy életkorát, illetve esetlegesfogyatékosságát,
  6. h)ajogsértésselérintetthalgazdálkodásivízterületnyilvántartott vagynemnyilvántartottjellegét veszifigyelembe.
  7. Három éven belüli ismételt halgazdálkodási, halvédelmi jogsértés elkövetése esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, de legfeljebb az e törvényben foglalt kiszabható bírság legmagasabb mértéke.
    1. A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozzameg.


(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(3) -

69/A. § A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság kiszabása során megismert személyes adatokat a halgazdálkodási bírság esetén 15 évig, a halvédelmi bírság esetén 5 évig kezeli.

69/B. § A halgazdálkodási vagy halvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek halasztó hatálya van.

    1. A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vontszemélyt:
  1. a)a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartottameg,
  2. b)halfogásra jogosító okmányok nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve a más hasznos víziállatot nem tartottameg,
  3. c)a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy
  4. d)a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el,
  5. e)a haltermelési létesítményen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét vagy turista állami horgászjegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát.

70/A. § -

12. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények alcímhez

45. § A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a halgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

45/A. § A Hhvtv. 70. § (2) b) és e) pontja szerinti határidő maximum 8 nap lehet.

7. § A halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és jogosultságának igazolását a halgazdálkodási hatóságnál az előírt határidőn belül nem pótló személlyel szemben horgászkészség esetén az 1. §-ban, halászeszköz esetén a 2. §-ban foglalt halvédelmi bírságtétel megállapításának van helye.

15. § (1) Az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás (a továbbiakban együtt: eltiltás) időtartama:

  1. (3)Az eltiltás időtartama a 7. §-ban meghatározottakteljesülésekor
  2. a)horgászkészségesetén:


aa) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott bírságtétel megállapításakor 3-12 hónap, ab) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott bírságtétel megállapításakor 3-6 hónap,

  1. b)halászeszköz esetén: 1-3év.

  1. V.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

 

  1. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogyrendeletben
  2. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozószabályokat;
  3. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartamát;
  4. határozza meg az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletesszabályait;
  5. határozza meg a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárásiszabályait;
    1. határozza meg a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárásiszabályait.

72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

  1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket ésmódokat;
  2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletesszabályait;
  3. az állami halászvizsgára és az állami horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit,valamintahalászatiengedélykiváltásáhozszükségesvizsgaésképzettségkövetelményeit;
    1. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozószabályokat;
  4. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítésiköltségeket;
  5. az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelősszervet;
  6. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
    1. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzésitervét;
  7. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozószabályokat;
  8. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletesszabályait;
    1. a bemutatási célú horgászat részletesszabályait;
  9. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelési létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit ésmódját;
  10. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletesszabályokat;
    1. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozószabályokat;
  11. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozószabályokat;
  12. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodásiértékét;
    1. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentésszabályait;
  13. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentességszabályait;
  14. a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a hivatásos halőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozószabályokat;
    1. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthetőhalfajokat;
  15. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységekkörét;
    1. a területi jegy alapvető tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmikövetelményeit;
      1. a horgászat országosrendjét;
  16. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, a horgászfogásokról és a rekreációs célú halászat fogásairól készített jelentés formai és tartalmikövetelményeit;
  17. a veszélyeztetett őshonos halállományok mentésének részletes szabályait és a felmerült költségek viselésére vonatkozórendelkezéseket;
    1. a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos, vak vagy gyengénlátószemély


horgászatára vonatkozó szabályokat;

  1. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek kötelező tartalmielemeit;
  2. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő halászatra vonatkozó fogási jelentés tartalmielemeit;
    1. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelésfeltételeit;
  3. a fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásánakmódját;
  4. a halgazdálkodási hatóság, vagy a horgászszövetség által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozószabályokat;
    1. a horgász nyilvántartásba-vételre, valamint a Magyar Horgászkártya tartalmára, igénylésére, díjára és érvényességére vonatkozószabályokat;
  5. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezményszabályait;

34. -

  1. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét;és
  2. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat;
  3. az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének, valamint alhaszonbérbe adásának részletes feltételeit;
  4. az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszonyának időtartama alatti, a tulajdonosi ellenőrzésre, valamint haszonbérlői adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó részletesszabályokat;
  5. az akvakultúrás termeléshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre, továbbá az adatok gyűjtésére vonatkozó részletesszabályokat;
    1. a halgazdálkodási vízterületről kifogott halak és más hasznos víziállatok haltermelési létesítménybe történő telepítésének részletes feltételeit;
  6. az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáztatását és elektromos érintésvédelmi felülvizsgálatát elvégezni jogosultszervezeteket;
    1. az idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításánakszabályait;
    2. az állami halőri szolgálat szervezetére és működésére vonatkozószabályokat;
    3. az idegenhonos inváziós halfajok visszaszorítására alkalmas programfeltételeit.
  7. Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy 1.-

2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.


13. Záró rendelkezések

  1. 46.Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. [Módosítások hatályosak: 2018.12.31., kivétel elismerő nyilatkozat (27. § (1) m) pont) és sügér, domolykó fogási korlátozások, melyek 2020.01.01-től lépnek hatályba. Ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezés tévesen a 9. melléklet helyett a 8. melléklet rendelkezését lépteti hatályba 2020-tól, tehát a fogási korlátozások 2018.12.31-től - a jogalkotói szándékkal ellentétesen - hatályba léptek e fajokrais!]
  2. 47.
  3. Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtettemeg.
  4. A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kíméleti terület kijelölését a halgazdálkodásra jogosultnak 2015.december31-igkellkérelmeznie.Ahatáridőelmulasztásaeseténahalgazdálkodásihatósága

kijelölést hivatalból végzi el.

  1. Ahalgazdálkodásrajogosultaknaka42.§szerintifeltételeketlegkésőbb2014.december31-igkell

teljesíteniük.

  1. A2015.június1-jétmegelőzőenrekreációscélúhalászatvégzéséhezmegváltottállamihalászjegyés

halász fogási napló 2016. január 31-ig érvényes.

  1. 48.Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfeleléstszolgálja.

49. § -

14. § (1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

h) határidőben nem kérelmezi a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölését: 50 000-500 000 forint,

4. Záró rendelkezés

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-14. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

 

23. Hatályba léptető rendelkezés

  1. 73.
    1. E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén léphatályba.
    2. E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén léphatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

 

  1. 74.
  2. E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjáváválik.
  3. A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.
  4. A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

(4a) A (4) bekezdés szerinti jogosult halgazdálkodási jogáról a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával lemondhat.

  1. Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint - a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnekminősül.
    1. Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a horgász ti jog nem az államot illettemeg.
    2. Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli, amennyiben meghaladja az 50%-ot, a miniszter által meghatalmazott személyképviseli.


(8) -

(9) Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében, melyen a haszonbérleti szerződés 2015. december 31-ig megszűnik és az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő haszonbérbe adása, vagy vagyonkezelési szerződés útján történő átengedése nem valósul meg, - amennyiben a haszonbérlő legkésőbb 2015. december 31-ig nem kezdeményezi a haszonbérleti szerződés megszüntetését, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásáról nem mond le - a haszonbérleti szerződés időtartamának meghosszabbított hatálya 2016. december 31. A meghosszabbítás időtartamára vonatkozóan a haszonbérlő halgazdálkodási terv készítésére kötelezett.

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

 

  1. 75.A 22-32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnakminősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

 

  1. 76.Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfeleléstszolgálja.

76/A. § Ez a törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

76/B. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja

Kistermetű fajok

Fajnév

Tudományos név

100 gramm egyedsúly alatt Ft/db

100 gramm egyedsúly felett

Ft/kg*

bodorka

Rutilus rutilus

20

1000

vörösszárnyú keszeg

Scardinius erythrophthalmus

20

1000

domolykó

Leuciscus cephalus

20

2000

jászkeszeg

Leuciscus idus

20

1000

szélhajtó küsz

Alburnus alburnus

10

1000

karikakeszeg

Blicca bjoerkna

10

1000

dévérkeszeg

Abramis brama

10

1000

laposkeszeg

Abramis ballerus

10

1000

bagolykeszeg

Abramis sapa

10

1000

szilvaorrú keszeg

Vimba vimba

20

1000

paduc

Chondrostoma nasus

100

1000

garda

Pelecus cultratus

100

2000


compó

Tinca tinca

200

3000

széles kárász

Carassius carassius

200

3000

sebes pisztráng

Salmo trutta

200

3000

menyhal

Lota lota

200

3000

sügér

Perca fluviatilis

50

2000

vágó durbincs

Gymnocephalus cernuus

50

1000

kősüllő

Sander volgensis

100

3000

Nagyobb termetű fajok

Fajnév

Tudományos név

100 gramm alatt Ft/db

100 gramm egyedsúly felett

Ft/kg*

kecsege

Acipenser ruthenus

500

4000

angolna

Anguilla anguilla

3000

balin

Aspius aspius

100

2000

márna

Barbus barbus

100

2000

ponty

Cyprinus carpio

100

1000

harcsa

Silurus glanis

100

2000

csuka

Esox lucius

200

3000

fogassüllő

Sander lucioperca

200

3000

* Megjegyzés: A méret-, vagy darabszám-korlátozással, vagy fajlagos tilalmi időszakkal védett halfajok méreten aluli, vagy kifogható darabszámot meghaladó, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul kifogott, illetve a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse, ponty esetében tizenötszöröse.

[A kősüllő esetében a 200 Ft-ról 100 Ft-ra csökkentés nem kezdeményezett, kodifikációs technikai hiba]

2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

  1. I.rész

Fogási tanúsítvány adattartalma

Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján

  1. Név(cégnév)
  2. Lakóhely(székhely)
  3. Halászati engedélyszáma
  4. Kiállítás helye,időpontja
  5. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője Fogási tanúsítvány belsőlapjain
    1. Fogásitanúsítvány
    2. Belföldihalértékesítéshez
    3. Bizonylatszáma
    4. Halászatiengedélyes
      1. a)neve
      2. b)lakcíme(székhelye)
      3. c)halászati engedélyénekszáma
      4. Vásárló
        1. a)neve
        2. b)lakcíme(székhelye)
        3. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetvevíztérkódja
        4. Értékesítetthalfaj
          1. a)megnevezése
          2. b)mennyisége(kg)
          3. c)mennyisége(db)
          4. Bizonylat kiállításának helye,időpontja
          5. Halászati engedélyesaláírása
            1. Vásárlóaláírása
            2. II.rész


A halászati engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - a következőket kell tartalmaznia

  1. Halászati engedély időbelihatálya
  2. Halgazdálkodásra jogosultmegnevezése
  3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében a halászható kmszelvények
    1. Alkalmazhatóhalászeszközök
      1. a)megnevezése
      2. b)darabszáma
      3. c)szembősége
        1. d)egyedijelölése
        2. e)kifogható egyes halfajok éves mennyisége(kg)
        3. Halászati szerződés kelte, időbelihatálya
        4. Halászati engedély azonosítószáma

3. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész

Állami halászjegy adattartalma:

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóságmegnevezése
  2. Állami halászjegy kiállításának éve, az alábbi szöveg feltüntetésével: „Az érvényesítést követő év január 31-éigérvényes.”

3. Állami halászjegy sorszáma

4. Állami halászjegy díja; illetve a díjmentesség jelzése, a díjmentességet igazoló jogszabályi hely

megjelölésével

5. Engedélyes

  1. neve
  2. születési hely, ideje c)lakóhelye

6. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmánnyal együtt érvényes! Az állami halászjegy a területi jegyen feltüntetett vízterületen, a területi jeggyel és a fogási naplóval együtt

kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít, másra átruházni tilos!”

7. Kiállítás helye, időpontja

8. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

9. Hatósági, illetve halászati őri megjegyzések rovat

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Állami halászjegy (Vhr. 18. § (2) bek.) és fogási napló (Vhr. 35. § (1) bek.) adattartalma

  1. Horgászszövetség, illetve az általa forgalmazással megbízott horgászszervezet neve,címe.
  2. Állami halászjegysorszáma
  3. Állami halászjegy díja; illetve a díjmentesség jelzése, a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölésével. Az állami halászjegy és halász fogási napló összetartozó dokumentumban való kiadásakor az állami halászjegy díja a halász fogási napló díjával növelt értékkel jelenítendőmeg.
    1. Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) díja, díjmentessége, illetve díjfizetésrenem

kötelezett státusz jelzése, amelyeknél az állami halászjegy kiadásakor a megfelelő bejelölendő.

  1. Kiállítás éve, valamint annak jelzése, hogy a kiállítás napjától a következő év január 31-igérvényes.
  2. Engedélyes
  3. neve
    1. születési helye,ideje
  4. lakóhelye
  5. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Kizárólag arcképes személyazonosító okmánnyal és a halfogásra jogosító egyéb okmányokkal érvényes, másra átruháznitilos!”
  6. Figyelemfelhívó szöveg arról, hogy az okmány tulajdonosa köteles a kiállítást követő év február 28. napjáig leadni vagy ajánlott postai küldeményként feladni a forgalmazássalmegbízottnak.
    1. Kiállítás helye,időpontja
      1. Forgalmazási megbízott aláírása,bélyegzője
      2. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló adatainak összesítésére vonatkozó, továbbá a fogási napló vezetésénekszabályairól
      3. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő, a tárgyév január 1-jétől a következő év január 31-ig terjedő naptár a halászat időpontjánakmegjelöléséhez
        1. Halászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadásaelőtt
        2. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, melytartalmazza
        3. A halgazdálkodási vízterület megnevezését,víztérkódját;
        4. A fogás időpontját (hónap, nap, emellett a napi darabszám-korlátozás alá eső halak rovatainál óra, perc feltüntetésével);
          1. Kifogott halak mennyiségi adatait
          2. Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, továbbá – fogási tilalom alóli felmentés esetén – kecsege, illetve széleskárász;
          3. Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur, angolna, menyhal;
          4. Ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kellmegadni;
          5. Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A tömegnél az adatot legalább 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken kifogott (idegenhonos halfajok egyedeiből álló) zsákmányt is be kell írni dátummal és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezésével, a víztérkód rovatkihúzásával.”
          6. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabbtudnivalókról
          7. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifogható mérettartományáról, valamint a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifoghatódarabszámokról
            1. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő fogásösszesítő táblázat, amelytartalmazza:
            2. a halgazdálkodási vízterület megnevezését,víztérkódját;
              1. az év, illetve a 13 hónap során kifogott halak mennyiségi adatait halgazdálkodási vízterületenként a14.
              2. pontban szereplőbontásban;
              3. az év, illetve a 13 hónap során összesen kifogott halak mennyiségi adatait a 14. c) pontban szereplő bontásban
              4. Az okmányról leválasztható igazoló szelvény, amellyel forgalmazásra megbízott igazolhatja, hogy az engedélyes a fogási naplót szabályszerűenleadta
                1. A halőrök ellenőrzési bejegyzéseirovat
                2. A halgazdálkodási hatóság, valamint a horgászszövetség honlapja, elektronikus elérhetősége, valamint hivataloslogója


II. rész

Állami halászvizsga bizonyítvány adattartalma 1.„Állami halászvizsga bizonyítvány” felirat

2. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

3. Sorszám

4. Vizsgázott személy

  1. neve
  2. születési helye, ideje c) anyja leánykori neve d)lakóhelye

5. „Igazolom, hogy............................ (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes

szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti ismeretekből sikeres állami halászvizsgát tett.”

6. Kiállítás helye, időpontja

7 Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Állami halászvizsga bizonyítvány (Vhr. 18. § (7) bek.) adattartalma

1 „Állami halászvizsga bizonyítvány” felirat

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóságmegnevezése
  2. Bizonyítványsorszáma
  3. Vizsgázottszemély
    1. neve
    2. születési helye,ideje
    3. anyja leánykorineve
      1. lakóhelye
      2. „Igazolom, hogy ..................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti ismeretekből sikeres állami halászvizsgáttett.”
        1. Kiállítás helye,időpontja
        2. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása,bélyegzője

4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


Állami horgászjegy adattartalma

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóság, illetve a kiállító halgazdálkodási hatóság megbízása alapján a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet, illetve a forgalmazással megbízott neve,címe.

  1. Állami horgászjegy díjának, emelt díjának, valamint díjmentességének jelzése, amelyeknél az állami horgászjegy kiadásakor a megfelelő bejelölendő. Állami horgászjegy és horgász fogási napló összetartozó dokumentumban való kiadásakor az állami horgászjegy díja a horgász fogási napló díjával növelt értékkel jelenítendőmeg.
  2. A használható horgászkészségek (1 vagy 2 darab) számának szerepletetésére alkalmas jelölés valamintannakjelzése,hogyemellettegyidejűlegegydarab,1m2-nélnemnagyobbcsalihalfogó

emelőháló használható.

4. Állami horgászjegy sorszáma.

5. Kiállítás éve, valamint annak jelzése, hogy a kiállítás napjától a következő év január 31-ig érvényes.

6. Engedélyes

  1. neve
  2. születési helye, ideje c) anyja leánykori neve d)lakóhelye

e) horgászszervezeti tagsága (egyesület neve, címe)

  1. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmánnyal, továbbányilvántartott

halgazdálkodási vízterületen területi jeggyel együtt érvényes, másra átruházni tilos!”

  1. Állami horgászjegy és horgász fogási napló összetartozó dokumentumban való kiadása esetén figyelemfelhívó szöveg arról, hogy a kiállítást követő év február 28-ig az engedélyesnek az okmányt lekell

adnia, vagy tértivevényes postai küldeményként feladni a forgalmazásra megbízottnak.

9. Kiállítás helye, időpontja.

10. Kiállító halgazdálkodási hatóság vagy a forgalmazással megbízott aláírása, bélyegzője.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Állami horgászjegy (Vhr. 19. § (1) bek.) és fogási napló (Vhr. 35. § (1) bek.) adattartalma

  1. Horgászszövetség, illetve az általa forgalmazással megbízott horgászszervezet neve,címe.
  2. Állami horgászjegysorszáma.
  3. Állami horgászjegy díjának, emelt díjának, valamint díjmentességének jelzése, amelyeknél az állami horgászjegy kiadásakor a megfelelő bejelölendő. Állami horgászjegy és horgász fogási napló összetartozó dokumentumban való kiadásakor az állami horgászjegy díja a horgász fogási napló díjával növelt értékkel jelenítendőmeg.
  4. Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) díja, díjmentessége, illetve díjfizetésre nem kötelezett státusz jelzése, amelyeknél az állami horgászjegy kiadásakor a megfelelőbejelölendő.
    1. Kiállítás éve, valamint annak jelzése, hogy a kiállítás napjától a következő év január 31-igérvényes.
    2. Engedélyes
      1. neve
      2. születésiideje
      3. regisztrációs (nyilvántartási)azonosítója
      4. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Kizárólag arcképes személyazonosító okmánnyal és a halfogásra jogosító egyéb okmányokkal érvényes, másra átruháznitilos!
      5. Figyelemfelhívó szöveg arról, hogy az okmány tulajdonosa köteles a kiállítást követő év február 28. napjáig leadni vagy ajánlott postai küldeményként feladni a forgalmazássalmegbízottnak.
        1. Kiállítás helye,időpontja.
          1. Forgalmazási megbízott aláírása,bélyegzője
          2. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló adatainak összesítésére vonatkozó, továbbá a fogási napló vezetésénekszabályairól
          3. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő, a tárgyév január 1-jétől a következő év január 31-ig terjedő naptár a horgászat időpontjánakmegjelöléséhez
            1. Horgászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadásaelőtt
            2. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, melytartalmazza
  5. A halgazdálkodási vízterület megnevezését,víztérkódját;
  6. A fogás időpontját (hónap, nap, emellett a napi darabszám-korlátozás alá eső halak rovatainál óra, perc feltüntetésével);
    1. Kifogott halak mennyiségiadatait


ca) az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, továbbá – fogási tilalom alóli felmentés esetén – kecsege, illetve széles kárász;

cb) Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur, angolna, menyhal;

cc) ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni;

  1. Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A tömegnél az adatot legalább 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken kifogott (idegenhonos halfajok egyedeiből álló) zsákmányt is be kell írni dátummal és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezésével, a víztérkód rovatkihúzásával.”
  2. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabbtudnivalókról
  3. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifogható mérettartományáról, valamint a horgászatra vonatkozó napi kifoghatódarabszámokról
    1. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő fogásösszesítő táblázat, amelytartalmazza:
    2. a halgazdálkodási vízterület megnevezését,víztérkódját;
      1. az év, illetve a 13 hónap során kifogott halak mennyiségi adatait halgazdálkodási vízterületenként a14.
      2. pontban szereplőbontásban;

c) az év, illetve a 13 hónap során összesen kifogott halak mennyiségi adatait a 14. c) pontban szereplő bontásban

  1. Az okmányról leválasztható igazoló szelvény, amellyel forgalmazásra megbízott igazolhatja, hogy az engedélyes a fogási naplót szabályszerűenleadta
    1. A halőrök ellenőrzési bejegyzéseirovat
    2. A halgazdálkodási hatóság, valamint a horgászszövetség honlapja, elektronikus elérhetősége, valamint hivataloslogója

5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Állami horgászvizsga bizonyítvány adattartalma

1. Kiállító területi halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet

megnevezése, címe

2. Bizonyítvány sorszáma

3. Vizsgázott személy

  1. neve
  2. születési hely, ideje c) anyja leánykori neve d)lakóhelye

4. (vizsga esetén kitöltendő)

„Igazolom, hogy...................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak

megállapításáról   szóló   VM   rendelet   21.   §   (9)   bekezdés   szerinti ismeretekből, a..................................................................................................................................................................... területi

halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga

bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”

5. (pótlás esetén jelölendő)

„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes

szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (12) bekezdés alapján kiállítva.”

6. Kiállítás helye, időpontja

7. Kiállító területi halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet aláírása,

bélyegzője

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Állami horgászvizsga bizonyítvány (Vhr. 21. § (9) bek.) adattartalma

  1. „Állami horgászvizsga bizonyítvány”felirat
  2. A horgászszövetség által vizsgáztatásra bevont, kiállító horgászszervezet megnevezése,címe
  3. Bizonyítványsorszáma
  4. Vizsgázottszemély
  5. neve
  6. születési hely,ideje
  7. anyja leánykorineve
    1. lakóhelye
    2. (vizsga eseténkitöltendő)


„Igazolom, hogy...................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak

megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (9) bekezdés szerinti ismeretekből a vizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet horgászvizsga bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”

  1. (pótlás eseténjelölendő)

„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (11)-(12) bekezdés alapján kiállítva.”

  1. Kiállítás helye,időpontja
  2. Kiállító horgászszervezet aláírása,bélyegzője

6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

[Törvényi felhatalmazás alapján ide lett tervezve a Magyar Horgászkártya adattartalmára vonatkozó rendelkezés, majd a tételes szabályozás a dereguláció alapján kikerült, de ezt az adattartalmat viszont a Vhr.-re való hivatkozás alapján jelenleg a NÉBIH még nem tette közzé]

A Magyar Horgászkártya adattartalma

  1. Magyar Horgászkártyaelnevezés
  2. Nyilvántartotthorgász
    1. neve
    2. anyja születéskorineve
    3. születési helye ésideje
    4. A kiállítás ideje
    5. Az érvényességideje
    6. 6 számból álló nyilvántartási azonosítója és abból képzett QRkód
    7. A horgászszövetséglogója

A Magyar Horgászkártya díja

A Magyar Horgászkártya teljes érvényességi idejére szóló díja 2200 Ft, amelynek tartalmaznia kell az általános forgalmi adót és az ajánlott postai küldeményként belföldi postacímre való kiküldés költségeit is.

7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

A turista állami horgászjegy adattartalma:

1. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

2. Turista állami horgászjegy díja

3. Kiállítás időpontja (év, hó, nap)

4. Érvényessége (év, hó, nap)

5. Engedélyes

  1. neve
  2. születési hely, ideje c) anyja leánykori neve d)lakóhelye

6. Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra vonatkozó

napi kvótája (táblázat)

7. Elektronikus érvényesség igazolás

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Turista állami horgászjegy (Vhr. 23. § (1) bek.) adattartalma

  1. Horgászszövetségmegnevezése
  2. Turista állami horgászjegydíja
    1. Kiállítás időpontja (év, hó,nap)
    2. Érvényessége (év, hó,nap)
    3. Engedélyes
    4. neve
    5. regisztrációs (nyilvántartási)azonosítója
    6. Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra vonatkozó napi kvótája(táblázat)
      1. Elektronikus érvényesség igazolás


8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

  1. I.rész

Őshonos halfajok

magyar név

tudományos név

fogható

nem

fogható

közösségi jelentőségű faj

veszélyez- tetett

faj

kecsege

Acipenser ruthenus

X

X

X

angolna

Anguilla anguilla

X

bodorka

Rutilus rutilus

X

vörösszárnyú keszeg

Scardinius erythrophthalmus

X

domolykó

Leuciscus cephalus

X

jászkeszeg

Leuciscus idus

X

balin

Aspius aspius

X

X

szélhajtó küsz

Alburnus alburnus

X

karikakeszeg

Blicca bjoerkna

X

dévérkeszeg

Abramis brama

X

laposkeszeg

Abramis ballerus

X

bagolykeszeg

Abramis sapa

X

szilvaorrú keszeg

Vimba vimba

X

garda

Pelecus cultratus

X

X

paduc

Chondrostoma nasus

X

compó

Tinca tinca

X

X

márna

Barbus barbus

X

X

széles kárász

Carassius carassius

X

X

ponty

Cyprinus carpio

X

harcsa

Silurus glanis

X

csuka

Esox lucius

X

sebes pisztráng

Salmo trutta

X

menyhal

Lota lota

X

sügér

Perca fluviatilis

X

vágó durbincs

Gymnocephalus cernua

X

fogassüllő

Sander lucioperca

X

kősüllő

Sander volgensis

X

X

  1. II.rész

Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

[a II. rész kodifikációs technikai hiba miatt 2018.12.31-től törlésre került, de rendelkezéseit hatályosnak kell tekinteni.]

magyar név

tudományos név

inváziós

spontán jövevény-

faj

lénai tok

Acipenser baeri

lapátorrú tok

Polyodon spathula

amur

Ctenopharyngodon idella

fekete amur

Mylopharingodon piceus

razbóra

Pseudorasbora parva

X

ezüstkárász

Carassius gibelio

X

busa

Hypophthalmichtys sp.

X

törpeharcsa

Ameiurus nebulosus

X

fekete törpeharcsa

Ameiurus melas

X

pettyes harcsa

Ictalurus punctatus

afrikai harcsa

Clarias sp., Heterobranchus sp.

pataki szajbling

Salvelinus fontinalis


szivárványos pisztráng

Oncorhynchus mykiss

tüskés pikó (beleértve

a nyugati pikót is)

Gasterosteus aculeatus (in. G.

gymnurus)

naphal

Lepomis gibbosus

X

pisztrángsügér

Micropterus salmoides

amurgéb

Perccottus glenii

X

folyami géb

Neogobio fluviatilis

X

csupasztorkú géb

Neogobius gymnotrachelus

X

Kessler-géb

Neogobius kessleri

X

feketeszájú géb

Neogobius melanostomus

X

tarka géb

Proterorhinus marmoratus

X

kaukázusi törpegéb

Knipowitschia caucasica

X

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi és éves kifogható darabszáma

magyar név

fajlagos

tilalmi időszak

kifogható halak mérettartománya

naponta kifogható darabszám

csuka

02. 01 – 03. 31.

legalább 40 cm

3 db

balin

03. 01 – 04. 30.

legalább 40 cm

3 db

sügér

03. 01 – 04. 30.

legalább 15 cm

*

fogassüllő

03. 01 – 04. 30.

legalább 30 cm

3 db

kősüllő

03. 01 – 06. 30.

legalább 25 cm

3 db

garda

04. 15 – 05. 31.

legalább 20 cm

domolykó

04. 15 – 05. 31.

legalább 25 cm

*

jászkeszeg

04. 15 – 05. 31.

legalább 20 cm

szilvaorrú keszeg

04. 15 – 05. 31.

legalább 20 cm

paduc

04. 15 – 05. 31.

legalább 20 cm

márna

04. 15 – 05. 31.

legalább 40 cm

3 db

ponty

05.02. – 05. 31.

legalább 30 cm

3 db

compó

05. 02 – 06. 15.

legalább 25 cm

3 db

harcsa

05. 02 – 06. 15.

legalább 60 cm, fajlagos

tilalmi időszakban legalább 100 cm

3 db

sebes pisztráng

10. 01 – 03. 31.

legalább 22 cm

3 db

menyhal

legalább 25 cm

*

A naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból egy éves területi engedéllyel évente összesen legfeljebb 100 db fogható ki.

* Menyhal, sügér és domolykó esetében a naponta kifogható mennyiség darabszámtól függetlenül 3 kg.

[A 2020-tól hatályba léptető rendelkezésben szereplő téves hivatkozás miatt ez a módosítás a sügér és domolykó esetében is - tévesen - hatályba lépett 2018.12.31-től, lsd. Vhr. 46. § megjegyzése]

10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

[Lsd. egybeszerkesztve az állami halászjegy és az állami horgászjegy adattartamával]

A halász, illetve horgász fogási napló kötelező adattartalma:

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóság, illetve a kiállító hatósággal szerződő, a horgászok és ahorgász

egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet, illetve a forgalmazással megbízott neve, címe

2.

3. Fogási napló halfogások összesítéséhez a kiállítás évének feltüntetésével, valamint annak jelzése, hogy

a kiállítás napjától a következő év január 31-ig érvényes


4. Állami horgászjegy, állami halászjegy, vagy halászati engedély száma

5. Engedélyes neve

6. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló

adatainak összesítésére vonatkozó szabályokról

7. Kiállítás helye, ideje

8. Kiállító halgazdálkodási hatóság, vagy a forgalmazással megbízott aláírása, bélyegzője

9. Tájékoztató a fogási napló vezetésének szabályairól

  1. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő, a tárgyév január 1-jétől a következő év január 31-ig terjedő naptára

horgászat, illetve a halászat időpontjának megjelöléséhez

  1. Horgászattal vagy halászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadásaelőtt

12. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza

  1. A halgazdálkodási vízterület megnevezését,víztérkódját;
    1. A fogás időpontját (hónap, nap, emellett a napi darabszám-korlátozás alá eső halak rovatainál óra,perc

feltüntetésével);

  1. Kifogott halak mennyiségiadatait

ca) az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, menyhal,

továbbá – fogási tilalom alóli felmentés esetén – kecsege, illetve széles kárász;

cb) Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur, angolna;

cc) ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos

halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni;

  1. Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A fogási naplóba a hal becsült testtömegadatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken kifogott (idegenhonos halfajok egyedeiből álló) zsákmányt is be kell írni dátummal és a nem nyilvántartotthalgazdálkodási

vízterület megnevezésével, a víztérkód rovat kihúzásával.”

  1. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabbtudnivalókról
    1. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifoghatómérettartományáról,

valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszámokról 15. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő fogásösszesítő táblázat, amely tartalmazza:

  1. a halgazdálkodási vízterület megnevezését,víztérkódját;
  2. az év, illetve a 13 hónap során kifogott halak mennyiségi adatait halgazdálkodási vízterületenként a
    1. azév,illetvea13hónapsoránösszesenkifogotthalakmennyiségiadataita12.c)pontbanszereplő

bontásban.

  1. Az okmányról leválasztható igazoló szelvény, amellyel forgalmazásra megbízott igazolhatja, hogyaz

engedélyes a fogási naplót szabályszerűen leadta

  1. A halászati őrök, társadalmi halőrök hivatalos ellenőrzési bejegyzéseirovat
  2. A kiállító halgazdálkodási hatóság, valamint a kiállító hatósággal szerződő, a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó,bírósági nyilvántartásba vett szervezet

honlapja, elektronikus elérhetősége, valamint hivatalos logója

11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész

Halászati őr és társadalmi halőr esküjének letételéről szóló esküokmány adattartalmáról

Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

Ügyiratszám

Név

Születési helye, ideje

Lakcím

A jogszabályi helyek megjelölése a halászati őr és a társadalmi halőr szolgálati esküjéről

A hatósági nyilvántartásba vétel sorszámának feltüntetése

Szolgálati igazolvány és az azonos sorszámú szolgálati napló (társadalmi halőr esetében), vagy szolgálati

napló sorszáma (halászati őr esetében)

A hatósági nyilvántartásba vétel sorszáma

Kiállítás helye, időpontja

Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője


Szolgálati eskü szövege:

„Én,................................. esküszöm, hogy a rám bízott halgazdálkodási vízterület (halastó) halállományára

és élőhelyére, valamint a halgazdálkodási, halászati és horgászati létesítményekre, berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászati, horgászati előírásokat sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halgazdálkodási vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a

halállományt és a halgazdálkodási vízterületek élőhelyeit és környezetét sértik vagy veszélyeztetik.”

Eskütétel helye, időpontja

Eskütevő aláírása

Esküvevő aláírása

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Állami halőr, hivatásos halőr és társadalmi halőr esküjének letételéről szóló esküokmány adattartalma:

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóságmegnevezése
  2. Ügyiratszám
  3. Név
  4. Születési helye,ideje
  5. Lakcím
  6. A jogszabályi helyek megjelölése a halászati őr és a társadalmi halőr szolgálatiesküjéről
  7. A hatósági nyilvántartásba vétel sorszámánakfeltüntetése
  8. Szolgálati igazolvány és az azonos sorszámú szolgálati napló (társadalmi halőr esetében), vagy szolgálati napló sorszáma (hivatásos halőresetében)
    1. A hatósági nyilvántartásba vételsorszáma
      1. Kiállítás helye, időpontja
      2. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője
      3. Szolgálati esküszövege:

„Én,................................. esküszöm, hogy a rám bízott halgazdálkodási vízterület (haltermelési létesítmény)

halállományára és élőhelyére, valamint a halgazdálkodási, halászati és horgászati létesítményekre, berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászati, horgászati előírásokat sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halgazdálkodási vízterületen(a haltermelési létesítményen) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak,továbbá a halállományt és a halgazdálkodási vízterületek élőhelyeit és környezetét sértik vagy veszélyeztetik.”

  1. Eskütétel helye,időpontja
  2. Eskütevőaláírása
  3. Esküvevőaláírása

II. rész

Halászati őri vizsga és továbbképzési vizsga bizonyítványának adattartalma

Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

Sorszám

Név

Születési helye, ideje

Lakcíme

Vizsgatípus megjelölése (halászati őri vizsga vagy továbbképzési vizsga)

Jogszabály megjelölése az adott vizsgatípust illetően

Kiállítás helye, ideje

Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Hivatásos halőri vizsga és továbbképzési vizsga bizonyítványának adattartalma

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóságmegnevezése
  2. Sorszám
  3. Név
  4. Születési helye,ideje
  5. Lakcíme
  6. Vizsgatípus megjelölése (hivatásos halőri vizsga vagy továbbképzésivizsga)
  7. Jogszabály megjelölése az adott vizsgatípustilletően
  8. Kiállítás helye,ideje
  9. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása,bélyegzője


III. rész

A halászati őr szolgálati igazolványa

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról

szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

  1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmikategóriának.
    1. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belülaz

áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70–80%-a közöttinek kell lenni.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

A hivatásos halőr szolgálati igazolványa

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

  1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmikategóriának.
  2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70–80%-a közöttinek kelllenni.

IV. rész

A halászati őr szolgálati jelvénye

  1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet,melynekalsószéleazalapjelvényaljától10mm-revan.Ajelvényentalálhatósorszám6

számjegyből áll.

  1. Aszolgálatiazonosítójelvényfeketebőralátétenrögzített,melygombolásoskivitelű.Abőralátét2mm-

rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

  1. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mezőben a ponty faj (Cyprinus carpio) fehér színű, jobbranéző

sematikus ábrázolása helyezkedik el, alatta fekete színű „HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

A hivatásos halőr szolgálati jelvénye

  1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS”felirat, alul sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegybőláll.
  2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm- relszélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott éshasított.
  3. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mezőben a ponty faj (Cyprinus carpio) fehér színű, jobbra néző sematikusábrázolása helyezkedik el, alatta fekete színű „HIVATÁSOS HALŐR” félkör felirattalálható.

IV/A. RÉSZ

AZ ÁLLAMI HALÁSZATI ŐR SZOLGÁLATI JELVÉNYE

  1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet,melynekalsószéleazalapjelvényaljától10mm-revan.Ajelvényentalálhatósorszám6

számjegyből áll.

  1. Aszolgálatiazonosítójelvényfeketebőralátétenrögzített,melygombolásoskivitelű.Abőralátét2mm-

rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

  1. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mező közepén 14 mm magasságú Magyarország-címer látható, a címer felett a harcsa faj (Silurus glanis) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el,a

címer alatt „ÁLLAMI HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.


Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Az állami halőr szolgálati jelvénye

  1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegybőláll.
  2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm- rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott éshasított.
  3. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mező közepén 14 mm magasságú Magyarország-címer látható, a címer felett a harcsa faj (Silurus glanis) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el, a címer alatt „ÁLLAMI HALŐR” félkör felirattalálható.

V. rész

Halászati őr (társadalmi halőr) szolgálati napló adattartalma

1. „Halászati őr / Társadalmi halőr szolgálati naplója” felirat 2. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

3. Sorszám

4. Név

5. Születési helye, ideje

6. Halászati őr, illetve társadalmi halőr szolgálati igazolvány száma

7. Működési terület:

a) Halgazdálkodási vízterület megnevezése b) Halgazdálkodási vízterület víztérkódja

c) Halastó megnevezése

8. Számozott oldalak száma

9. Kiállítás helye, időpontja

10. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

11. A napló belső oldalainak tartalma:

a) Bejegyzés sorszáma b) A bejegyzés kelte

  1. A szolgálati esemény leírása, helye ésidőpontja
  2. A megtett intézkedés leírása, a bejegyzést tevő aláírásával e) Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyébbejegyzés)

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Hivatásos halőr (társadalmi halőr) szolgálati napló adattartalma

  1. „Hivatásos halőr / Társadalmi halőr szolgálati naplója”felirat
    1. Kiállító halgazdálkodási hatóságmegnevezése
    2. Sorszám
    3. Név
    4. Születési helye,ideje
    5. Hivatásos halőr, illetve társadalmi halőr szolgálati igazolványszáma
    6. Működésiterület:
    7. Halgazdálkodási vízterületmegnevezése
    8. Halgazdálkodási vízterületvíztérkódja
    9. Haltermelési létesítménymegnevezése
      1. Számozott oldalakszáma
      2. Kiállítás helye,időpontja
        1. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője
        2. A napló belső oldalainaktartalma:
        3. Bejegyzés sorszáma
        4. A bejegyzés kelte
        5. A szolgálati esemény leírása, helye ésidőpontja
          1. A megtett intézkedés leírása, a bejegyzést tevőaláírásával
          2. Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyébbejegyzés)

VI. rész

Társadalmi halőr szolgálati igazolványának adattartalma

Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

Sorszám


„Társadalmi halőr szolgálati igazolványa” felirat1 db igazolványkép helye, mellette „P.H.”

Név

Az alábbi szöveg feltüntetése: „A szolgálati igazolvány visszavonásig érvényes.”

Születési hely, idő

Anyja leánykori neve

Lakóhelye

Működés helye (nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, víztérkód megjelölése)

Az alábbi szöveg feltüntetése:

„E szolgálati igazolvány tulajdonosa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére, valamint intézkedése keretében az intézkedése

alapján indult eljárás megindításáig a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok

kezelésére jogosult.”

Kiállítás helye, időpontja

Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Vhr.-ből kikerült, a jövőben NÉBIH (és MOHOSZ) honlapon közlendő adattartalmak

Társadalmi halőr szolgálati igazolványának adattartalma

  1. Kiállító halgazdálkodási hatóságmegnevezése
  2. Sorszám
  3. „Társadalmi halőr szolgálati igazolványa” felirat 1 db igazolványkép helye, mellette„P.H.”
  4. Név
  5. Az alábbi szöveg feltüntetése: „A szolgálati igazolvány visszavonásigérvényes.”
  6. Születési hely,idő
  7. Anyja leánykori neve
  8. Lakóhelye
  9. Működés helye (nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, víztérkódmegjelölése)
    1. Az alábbi szövegfeltüntetése:

„E szolgálati igazolvány tulajdonosa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére, valamint intézkedése keretében az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére jogosult.”

  1. Kiállítás helye, időpontja
  2. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Horgászati, halászati tevékenységekhez kapcsolódó díjak

1. Állami halászjegy díja

2000

2. Állami horgászjegy díja

2000

3. Turista állami horgászjegy díja

2000

4. Állami halász és horgász fogási napló díja

200

5. Állami halászvizsga díja

7000

6. Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja

2000

13. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

  1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetésiszámlája:

10032000-00289782-00000000

  1. Halgazdálkodási hatóságok illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatalokbankszámlaszámai:

A)

B)

Halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatal

Számlaszám

1.

Baranya Megyei Kormányhivatal

10024003-00300953-00000000

2.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

10025004-00299657-00000000

3.

Békés Megyei Kormányhivatal

10026005-00299578-00000000

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

10027006-00302797-00000000

5.

Csongrád Megyei Kormányhivatal

10028007-00302618-00000000

6.

Fejér Megyei Kormányhivatal

10029008-00302694-00000000


7.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

10033001-00299633-00000000

8.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

10034002-00301789-00000000

9.

Heves Megyei Kormányhivatal

10035003-00302065-00000000

10.

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

10036004-00301404-00000000

11.

Nógrád Megyei Kormányhivatal

10037005-00302072-00000000

12.

Pest Megyei Kormányhivatal

10023002-00302223-00000000

13.

Somogy Megyei Kormányhivatal

10039007-00301105-00000000

14.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

10044001-00302230-00000000

15.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

10045002-00301806-00000000

16.

Tolna Megyei Kormányhivatal

10046003-00302412-00000000

17.

Vas Megyei Kormányhivatal

10047004-00301370-00000000

18.

Veszprém Megyei Kormányhivatal

10048005-00299516-00000000

19.

Zala Megyei Kormányhivatal

10049006-00302993-00000000

MOHOSZ tagszervezet egyesulete

Veszprémi időjárás előrejelzés

Instagram

PhotoMax 2.0 - Photos & Albums on your Website - Jquery plugin